2008. január 6., vízkereszt

A népligeti Planetáriumban a karácsony előtti héten több alkalommal is bemutatták a „Betlehemi csillag” című programot. Az előadás megpróbál feleletet adni a kérdésre: hogyan magyarázható tudományosan ez a rendkívüli fényjelenség. Kepler szerint a Jupiter és a Szaturnusz bolygó együttállása a Halak csillagképében a jelenség oka. Más csillagászok egy addig ismeretlen, nagy fényerejű üstökösnek tartják. Vannak, akik szupernóva csillagra gyanakszanak, amely 24 óra alatt több energiát sugároz ki, mint a mi Napunk 40 ezer év alatt. A biblikusok szerint csillagászatilag maradéktalanul nem is magyarázható. – Nos, vitatkozzanak rajta a tudósok. Õszintén szólva, ez minket nem is nagyon izgat. Ne is annyira égen feltűnő fényjelenségnek tekintsük, inkább isteni jelnek, amely belső kegyelmi ösztönzést adott a nyitott lelkű embereknek az istenkeresésre, átsegítette a nehézségeken és elvezette őket Istenhez, aki Jézusban eljött közénk. – Ha így tekintjük, akkor állíthatjuk, hogy mindannyiunk lelkében gyulladnak fénylő jelek, amelyek Isten felé irányítanak.

Istenhez vezető csillagok

1. A természet szépsége

Vannak, akik megállnak az égbenyúló hegycsúcsok előtt, kitárják karukat a végtelen óceán partján, engedik, hogy ráboruljon lelkükre a csillagos éjszaka sejtelmes hangulata. Elcsodálkoznak a hópehely kristályos szerkezetén, a pillangó szárnyának ezüstös rajzolatán, vagy a falevél titokzatos felépítésén. Láttukra feltör lelkükből Petőfi elragadtatott verssora: „Oh természet, oh dicső természet, mely nyelv merne versenyezni véled. Mily nagy vagy te, mentül inkább hallgatsz, annál többet, annál szebbet mondasz. És mit mond a természet? „A Mindenség ezer hangon egyet zeng: szent az Isten, szent az Isten, szent, szent, szent!” /Sz.V.U. 79/6/

2. A tudomány

Az elmélyült tudomány is sokakat közelebb visz Istenhez. Jegyesoktatáson jelentette ki egy III. éves medika. „Mióta anatómiából leszigorlatoztam, azóta megszűnt minden kételyem Isten létére vonatkozólag.” Az emberi test zseniális Tervezőt feltételez. – Linné laboratóriumában csendre intette a belépőt: „Pszt”! Az Istent láttam elhaladni a mikroszkóp tárgylencséje előtt!” – A félműveltség, a butaság eltávolít Istentől, az igazi tudomány közelebb visz.

3. A szerelem-élmény, halál-élmény

A Kecskeméti Piarista Gimnázium Igazgatója dolgozatot íratott érettségi előtt álló diákjaival. „Volt-e már szerelem-élményem, istenélményem?” Megállapította: aki már volt szerelmes, annak életében rendszerint Isten élményszerűen jelentkezett. – Ilyen értelemben jelentette ki Karl Rahner teológus: Aki megéli a feltétlen hűséget, megtapasztalja az odaadó szeretetet, az akkor is tud Istenről, ha úgy tudja, hogy nem tud róla. Nem csoda: a legmagasabb földi szeretettől már csak egy lépésre van a Végtelen Szeretet!

De így van ez a szenvedés és halál megtapasztalása esetén is. Ezért mondják: „Zuhanó repülőgépben nincs ateista.” – Kórházi elkülönítőben egy beteg nyilatkozata: „Az intenzív osztályon ideállt ágyam mellé az Isten.” Kosztolányi Dezső halála előtt meggyónt és megáldozott. – Móra Ferenc haldoklása idején Sík Sándort hívatta. – Városi István esztergomi papküldő szerint végül Babits Mihály is meggyónt. Szabó Dezső élete utolsó heteiben egy budai katolikus paphoz járt hittanra.

4. Templomi szertartás

Paul Claudel, francia drámaíró így nyilatkozott: „1886 karácsonyán kíváncsiságból a Notre Dame-ba léptem be. Álltam a tömegben a szentély bejáratánál, a sekrestye oldalán, jobb oldalt, a második oszlopnál. A kórus énekelte a Magnificatot. Szívemet egyetlen pillanatban megihlette valami. Egyszerre hittem! Hittem, olyan bizonyossággal, hogy azóta sem ingatta meg hitemet semmi. A templomban márványtábla jelzi az esemény helyét.

5. Vallásos családi közösség

Legtöbb ember számára az Istenhez vezető legfényesebb csillag a család. Boldog az a Gyermek, aki Édesanyja ölében tanulja az imádságokat, nagyanyja vezeti először a templomba és áldozás után a padba visszatérő apja arca a legerősebb érv az eukarisztikus jelenlét mellett.

6. Mi magunk

is lehetünk fényt árasztó csillagok, akik példánkkal támogatjuk környezetünk, társaink Isten felé való közeledését. Hittanórára egyik gyerek hozza a másikat, egyik szülő figyelmezteti a másikat. – A Hagyomány szerint a Napkeleti Bölcsek is visszatérve hazájukba elujjongták a kozmosz Urával, a csillagok királyával való találkozásukat, a pogány népek nevében végzett hódolatukat. Õk lettek a Messiás fellépésére váró közösség első vezetői. – Környezetünk számára nekünk kell lennünk a leghitelesebb misszionáriusoknak, akik a megtalált Istentől az élmény erejével tanúskodhatunk. Ha viszont mi magunk nem akarunk csillagok lenni, másokat Isten felé vezetni, akkor a zsidó Főpapok szégyenletes sorsára juthatunk, akik ugyan tudomást szereztek a várva várt Megváló érkezéséről, de ők maguk egy tapodtat sem mozdultak feléje és népüket sem vezették el hozzá.

Szent Johanna, az orleans-i szűz hallgatott a belső Hangra. Úgy érezte, Isten titokzatos módón szól hozzá, feladatot bíz rá: mentse meg népét és hazáját. Isten mindannyiunkhoz szól. Legtöbbször nem misztikus látomásban. Ha nem követeket, üzenetvivőket indít hozzánk. Ilyen Istenhez vezető postások az istenélmények. Amikor ezek feltűnnek életünkben, a próféták készségével ismételjük: „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád!”

Haynal Róbert/Magyar Kurír