2008. szeptember 7., évközi 23. vasárnap

Testvéri feddés

Bev. Nincs emberi közösség, amelyben hibák, súrlódások ne fordulnának elő. Ha az ország legkiválóbb orvosaiból, mérnökeiből, sportolóiból alakítanának egy szuper egyesületet, ebben a társaságban is felütné fejét a féltékenység, irigység, veszekedés. Az Úr Jézus eleve számolt azzal, hogy Egyházában is lesznek hibák, hívei között is előfordulnak vétkek. Ezért felkészítette követőit a konfliktusoknak az ő szellemében történő feloldására. Mit kell tennünk, ha bántanak, sértenek embertársaink? Vagy általánosan fogalmazva: ha környezetünkben valaki vétkezik?
Az evangélium szövegéből kikövetkeztethető, hogy

Tárgy:

I. Mit kerüljünk?

1. Ne adjuk vissza kamatostul!
Vannak, akik átfogalmazzák a közmondást ilyenképpen: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza mennykővel!” A világ fiai azt mondják: ha megütnek, add vissza kétszeresen, ha gúnyolnak, szúrj vissza még erősebben. Vajon nem ez a „dzsungel törvénye” érvényesül a nemzetközi életben is, nem erre épül a világpolitika is?
„Ha megtorpedózod a tengeralattjárómat, én felgyújtom olajmezőidet.”
„Ha lelövöd egy gépemet, lebombázom a repülőteredet.”
„Ha elfogod egy terroristámat, tízszer annyi túszt szedek helyette.” Nos, az evangélium szerint, ez nem jézusi mentalitás! Õ a békét, a nagylelkűséget, a szeretetet, a megbocsátást hirdette.

2. Ne a bűnös háta mögött tárgyaljuk meg vétkét!
Vannak gyáva emberek, akik az ütést nem merik visszaadni, akik nyílt sisakkal nem harcolnak. Ehelyett alattomosan, hátulról döfnek. Nem karddal, hanem szóval. Nyilvánvaló, hogy a pletyka, a fúrás, az uszítás, a föld alatti aknamunka sem keresztény módszer.

3. Ne nyeljük le szótlanul a sértést!
Az indulatok elfojtása, tudat alá szorítása csak annyit ér, mintha a lőporos hordót jól megtömködnénk és erősen bedugaszolnánk. Csak egy szikra kell hozzá és a legváratlanabb pillanatban elképesztő robbanást okoz. Vagy gyűlölet lesz belőle. Ezek tévutak!

II. Mit tegyünk?

1. Menj!
Azt mondja Krisztus: „Ha vétkezik ellened felebarátod, menj…” Vagyis ne várd meg, amíg a másik kezdeményezi a békülést, hanem te tedd meg az első lépést. Kelj föl a bénító állapotból és te indulj meg feléje.

2. „Intsd meg négyszemközt!”
Ez a következő lépés Jézus szerint. Vagyis: Kezdjél vele beszélgetni! Az Úr azt tanácsolja, hogy egy jó kiiadós beszélgetést kell kezdeményezni,ha felgyülemkedtek a problémák.

Már az, hogy leülök a haragvó családtag ágya szélére, felkeresem duzzogó szomszédomat, elhívom a presszóba sértett munkatársamat, meghatja a dühös embert. Sok előítéletet fel lehet oldani, félreértéseket lehet tisztázni, feszültségeket levezetni nyugodt beszélgetés közben. Ezt ajánlja Jézus, amikor sürget: „intsd meg négyszemközt!” Páter Duval, az alkoholizmusba csúszott jezsuita énekes „Miért olyan hosszú az éj?” című könyvében azon kesereg, miért nem figyelmeztették rendtársai, elöljárói. A legborzasztóbbnak azt tartotta, hogy áltapintatból hallgattak.

3. Tanúk előtti megintés
„Végy magad mellé két, vagy három embert…” Itt arról van szó, hogy amit nem tud egy ember elérni a szeretetével, a szót, amit nem tud megtalálni egy ember a bölcsességével, azt többen biztosabban megtalálják. Először ketten, hárman, aztán majd az egyházközség, élén a lelkipásztorral. A több ember több szeretetétől többet várhatunk.

4. „Vedd úgy, mintha pogány, vagy vámos volna!
A vallásos embernek talán a legnagyobb keresztjét érinti itt az Úr Jézus. A bűnben megmaradni akaró hozzátartozó problémájáról van itt szó.

Mit tegyen egy mélyen vallásos szülő, ha gyermeke bűnös kapcsolatot tart fenn, vagy nem hajlandó templomban esküdni? Persze: először kérleli őt. De ha nem hajlik szavára? Akkor mozgósítja a családi tanácsot. S ha arra sem hallgat? Az Egyházra pláne nem hallgat, hiszen nem fogadja el tekintélynek. Jézus azt mondja: „Vedd úgy, mintha pogány volna, vagy vámos.” De mit jelent ez? Kiközösítést? Elkülönülést?

Nos, azt mindenképpen megköveteli az Úr, hogy elvileg foglaljunk állást a bűnössel szemben. Erkölcsi állásfoglalásunk legyen egyértelmű! A bűnt ne bagatellizáljuk el!

Ne mondjuk: „Hát igen, manapság a fiatalok ezt csinálják.” Vagy: „nem a tiétek az első házasság, amely felbomlott.” De a kapcsolat megszakítását nem kívánja az Úr.

Hiszen Õ maga is érintkezett a vámosokkal, egy asztalhoz ült velük, egyenesen a „vámosok és bűnösök barátjának” nevezték. Érdekes az is, hogy a farizeusokra nyolcszoros jajt kiáltott Jézus, a törvénytudókat megfeddette, de a vámosok és pogányok ellen sohasem beszélt. Jézus tehát azt mondja: Próbáld megtéríteni hozzátartozódat. De ha nem sikerül, nem kell unos-untalan vitáznod vele. Bízd az Isten kezére és a maga lelkiismeretére. És ne ess kétségbe üdvössége felől. A hittudomány tanítása szerint ugyanis „az Egyház tagjai a speciális üdvrendben üdvözülnek a parancsok megtartása által. A nem-hívők, a pogányok viszont az általános üdvrend szerint üdvözülhetnek, ha lelkiismeretük szavát teljesítik.”

Bef. Reményik Sándor: Ne ítélj!

Hajnal Róbert/Magyar Kurír