
Ez jó alkalom, hogy áttekintsük az elmúlt négyszáz év csillagászati fejlődését, amely az utóbbi évtizedekben hihetetlenül felgyorsult. Kár lenne, ha megállnánk az eredmények bemutatásánál és nem mélyítenénk el azok értelmét. A csillagászat a legősibb tudomány, gyökerei minden emberben ott vannak. Ennek a területnek nem véletlenül van megszámlálhatatlanul sok követője, akár hobbi szintjén is: az embereket vonzza a csillagos ég, a minket körülvevő kozmosz titka.
Fontos, hogy a tudomány elismerje saját határait – magyarázta a rádiónak a padovai asztrofizikus. A tudományos kutatás ugyanis Galilei korától kezdve nem kívánja elmélyíteni a létezés, a dolgok lényegének kérdését, hanem a mérésre a jelenségek megfigyelésére és racionális értelmezésére korlátozódott. Többek között ez nagy sikerének titka – tette hozzá a tudós. El kell tehát fogadni, hogy vannak más megismerési formák is, amelyek együttműködhetnek a tudományos kutatással. A teológiának és az egzegetikának pedig – amelyek maguk is tudományágak – fel kell használniuk a tudományos eredményeket. A Biblia egyes részeinek értelmezését újra meg kell vizsgálni, és megérteni, hogy egyes szentírási részeik miért íródtak éppen úgy. Erre int a II. Vatikáni Zsinat Dei Verbum kezdetű konstitúciója is – írja a Vatikáni Rádió.
A csillagászat nemzetközi évéhez Magyarország is csatlakozott. A programokról tájékoztató, csillagászati naptárt is tartalmazó hazai honlap címe: www.csillagaszat2009.elte.hu. A nemzetközi év honlapja: www.astronomy2009.org
Magyar Kurír