Január 25-re időzítették annak a doktori dolgozatnak nyilvános védését, amely ennek az erdélyi jelenlétnek a 150 évét vizsgálja a levéltári forrásokra alapozva.
Botár Gábor székelyudvarhelyi plébános választotta tudományos vizsgálódása tárgyául ezt a még fel nem dolgozott témát, s röviden az alapítót, Josef Nardinit bemutatva, a rend lelkiségének tükrében ismerteti a közösség megtelepedés utáni sokrétű, gazdag és áldásos tevékenységet, majd a kommunista éra idején, a nyomás alatt is dolgozó nővérek életét.
Előbbi esetben dokumentumokat keresett és talált, dolgozott fel hangyaszorgalommal Botár Gábor, nem elégedve meg a gyulafehérvári levéltár adataival, hanem Németországban is megvizsgálva a rendi levéltárat, valamint az alapítás különböző helyszínein is tájékozódva. Utóbbi esetben megkeresett és megszólaltatott még élő tanúkat, akik az ateista rezsim üldözöttei és túlélői.
A dolgozat ünnepélyes bemutatására az ilyenkor szokásos tudományos bizottságon s a kar tanárain, kolozsvári érdeklődőkön túl a doktorjelölt sok pap kollégája is eljött, valamint a mallersdorfi nővérek németországi és udvarhelyi képviselői igen szép számban. Ezt követően az ünneplők szentmisére vonultak át a kápolnába, ekkor kezdődött el az említett jubileumi év: felemelő volt együtt örvendezni a nővérekkel a gazdag múlt, és immár a szabad jelen felett. A Mallersdorfból érkezett lelkivezető német nyelven szólt az egybegyűltekhez: felelevenítette Nardini szellemiségét, és Ferenc pápa üzeneteivel összevetve ismét figyelmükbe ajánlotta a szegények, elesettek szolgálatát.
romkat.ro/Magyar Kurír