
A Csongrádi Piroskaváros városrészben lévő Szent József-templom története összefügg a ferences rend ottani letelepedésének történetével. Szedlacsek István csongrádi plébános hívta a ferenceseket a városnegyedbe, és ő tett lépéseket a ferences kolostor felépítésére. Felkérte özvegy Faragó Antalné, született Baghy Ágnes tehetős gazdaasszonyt, aki 1932-ben vállalta a kolostorépítés költségeit.
Szedlacsek István plébános kérésére 1933. december 16-tól 23-ig népmissziót tartott Réz Marián salgótarjáni gvárdián országhírű népszónok és Virág Venánc tartományfőnöki titkár a Szent József templomban. Beszédeik hatására a ferencesek letelepedésének és a kolostorépítésnek ügye fellendült. Az időközben elhunyt Faragó Antalné helyét örökösei, Lukacsovits Ernő és neje, Faragó Ágnes vették át és kezdték meg építkezést. Az alapítólevélben kijelentették, hogy a kolostorépítés biztosításával őket „kizárólag Piroskaváros népének lelki java vezeti”, ezért a kolostor épülete, ha a ferencesek valamikor eltávoznak Csongrádról, akkor a csongrádi egyházközösséget illeti. Leszögezték azt is, hogy „Amennyiben valamikor bekövetkezne Magyarországon az egyházi javak szekularizációja, akkor a kolostor épülete Csongrád városát illeti azzal a feltétellel, hogy a város azt, mindenkor a római katolikus egyház használatára és céljára biztosítsa.” A szegények által lakott városrészben a ferencesek vezetésével élénk kulturális és sportélet folyt.
Magyar Kurír
Kép: csongrad.hu