
Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója 1929-ben kápolnát nyitott pesthidegkúti házának egy részében. Ez a kápolna volt a magja az 1934-ben megalapított önálló remetekertvárosi egyházközségnek.
Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 1936-os lelkipásztori látogatása végén búcsúzóul a következőket mondta: „Templomépítő egyházközség vagytok. Bízom bennetek, hogy a Szentlélek Úristen dicsőségére minél előbb szép templomot fogtok építeni!”
1937-ben országos gyűjtést kezdeményeztek az építkezés támogatására, mivel a templom az első elképzelések szerint az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készült volna el. A Kismartoni Lechner Jenő tervei szerint épült templomot végül 1942-ben szentelték fel.
Az alapkőbe zárt díszokiratban a hívek akkor így fogalmazták meg szándékaikat: „A Szentlélek Úristen remetekertvárosi temploma hirdesse évszázadokon át, hogy a remetekertvárosi katolikusok a Szentlélek Úristen kegyelmétől és e kegyelmet kiérdemlő állami, gazdasági, társadalmi és magánélettől várják… és súlyos anyagi gondjaik között is a vallásosság, a munka és az áldozatkészség útjain keresik a magyar nemzet boldogulását.”
A 70. évfordulón az egyházközség jelenlegi tagjai hálával emlékeztek meg az alapkőletételről, és személyesen is megfogalmazták, mit várnak a plébánia közösségéhez való tartozástól, illetve mit tudnak felajánlani, hogy élőbbé váljék a közösség.
Varga János/Magyar Kurír