72 óra: Az önkéntesség mint örömforrás

A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház ifjúsági bizottságai idén hatodszor indította útjára az országos ökumenikus önkéntes ifjúsági akciót. A kezdeményezésen október 10. és 13. között több mint nyolcezer önkéntes vett részt az ország 86 településén, ahol 350 szociális, ökológiai vagy fejlesztő projektet végeztek el.

Bács-Kiskun megyében hat település, közel háromszáz fővel jelentkezett a programra, amivel az önkéntesek számának országos rangsorában a 9. helyen található. Kecskeméten a Parázs Pasztorális Központ és a Kecskeméti Lelkes Ifjúsági Katolikus Közösség szervezésében valósult meg a program, közel hatvan résztvevővel.

A megnyitón a Barátok templomában Mák Kornél alpolgármester és Hatházi Róbert ifjúsági referens köszöntötte és buzdította a fiatalokat. A délután folyamán és egész szombaton különböző intézményeknél tevékenykedtek az önkéntesek. Nagy számban fogadott segítőket a Máltai Szeretetszolgálat, a Juhar utcai Integrált Közoktatási Intézmény és a Margaréta Otthon – itt inkább a szociális feladatok kerültek előtérbe.

Saját házuk táján is tevékenykedtek a résztvevők, így mindegyik kecskeméti katolikus plébániát sárgatáskás ifjak lepték el. Ebben az esztendőben ugyanis országosan mindenki sárga, illetve zöld kis tornazsákot kapott ajándékba szolgálataiért, ezzel is kifejezve az összetartozás erejét, hogy bármennyire is nehéz terepen tevékenykednek, nincsenek egyedül.

„Most voltam először 72 órán, így nem volt tapasztalatom hogy is néz ez ki. Nagyon kellemeset csalódtam, ugyanis teljesen máshogy képzeltem el az egész felépítését. Bennem a legmélyebb nyomot a Juhar utcai intézetben eltöltött két és fél óra hagyta. Olyan jó érzés volt látni, hogy mekkora öröm az ott lakóknak, hogy mi ott vagyunk és velük játszunk. Én személy szerint fociztam, tűzött a nap, rendesen le is fáradtunk, de annyira látszott rajtuk hogy élvezik és örülnek. Ez egy hihetetlen jó érzés” – osztotta meg tapasztalatát az egyik kecskeméti gimnazista fiú.

Vasárnap közös kiértékeléssel zárták a hétvégét, és többekben fogalmazódott meg az, hogy milyen jó lenne, ha nem évente, hanem akár félévente lenne 72 óra.

A megyében Kiskunhalason tevékenykedtek a legtöbben, ahol a katolikus plébánia több gimnáziumot is megmozgatott. Így százan önkénteskedtek a három nap folyamán: temető-, illetve plébániakert-rendezés mellett itt is volt lehetőség szociális munkára kórházban, fogyatékossággal élők intézményében; óvodában, iskolában festés is színesítette a programot.

Kalocsán és Tiszakécskén húsz, illetve tizenegy fővel kisebb, de annál lelkesebb csapatok kapcsolódtak be a programba. „Amikor elmentünk a Sétakertbe szemetet szedni, ott voltak a szemetelők, akik rendszeresen dobálták egy fa alá a hulladékot. Igazán meglepett, hogy amikor látták, mi felszedjük az eldobált sörös dobozokat és szotyis zacskókat, meglepetésemre elmentek, pedig azt hittem szólni fognak” – mesélte az egyik résztvevő.

Kunszentmiklóson harminc református fiatal vett részt az akcióban. Örömteli esemény volt, hogy bár a program célközönsége a középiskolás korosztály, Soltvadkerten három általános iskolás osztály vállalt pénteken önkéntes munkát: egy második, egy harmadik és egy ötödik osztály. Ez is mutatja, hogy nem lehet elég korán kezdeni az önkéntességet.

A résztvevők nagyon várják, hogy ismét segíthessenek környezetükben. Ezzel a 72 óra el is érte célját, vagyis, hogy felhívják az ifjúság figyelmét a munka e formájára. Ennek következménye pedig az lehet, hogy jövőre újabb barátokat, osztálytársakat hívnak el a programra, és így növekedhet az önkénteskedők létszáma.

A jövő évi 72 óra kompromisszum nélkül potenciális kampánymondata lehet, ami egy tiszakécskei fiatal szájából hangzott el: „Szívesen mondanám mindenkinek, hogy jót tenni jó! Aki teheti, csatlakozzon hozzánk!” – olvasható Hortobágyi Tibor beszámolában.

Magyar Kurír