975 esztendő Szent Gellért püspök örökében

István királyunk országa délkeleti részében, a Tisza, a Maros és a Temes folyók közén 1030-ban alapított püspökséget, amelynek élére fia, Imre herceg egykori nevelőjét, az olasz származású bencés szerzetest, Gellértet nevezte ki.

A megalapított marosvári egyházmegyét később új birtokosa, Csanád vezér után Csanádi Egyházmegyének nevezték. Annak szervezését Gellért püspök több szerzetestársa segítségével kezdte meg. Káptalant alapított, új székesegyházat építtetett, keresztelte, tanította a népet.

Gellért püspök 1046. szeptember 24-én a keresztényi hit őrzőjeként és hirdetőjeként halt mártírhalált a mai Budapest területén, a Kelen-hegy (ma Gellért-hegy) lábánál, a Duna partján. Ég felé mutató keresztje azonban a mai napig összetartó jel maradt a számunkra.

A Szent István uralkodása alatt létrejött egykori Csanádi Püspökség territóriuma ma már három országhoz (Magyarország, Szerbia-Montenegró és Románia) tartozik. Ezért legalábbis lélekben együtt ünnepel a Szeged–Csanádi Egyházmegyével a Nagybecskereki és a Temesvári Egyházmegye is.

Nagybecskereken szombaton délelőtt volt ünnepi szentmise a jubileum alkalmából, Szent Gellért püspök három egyházmegyéjének zarándoklatára a romániai Csanád templomában szintén szombaton, szeptember 24-én került sor.

A mai Románia területén a jubileumi rendezvénysorozat szeptember 23-án délelőtt a temesvári Gerhardinum Katolikus Líceumban Szent Gellért-emlékműsorral kezdődött, a délután folyamán a székesegyházban ünnepélyes vesperással folytatódott, ezt követően G. F. Händel: Tűzijátékzene című művének temesvári szabadtéri bemutatóját tartották a Dóm téren hangulatos tűzijáték fényében.

A jubileumi évet szeptember 24-én, szombaton főpásztori szentmise zárta a nagycsanádi templomban. A Temesvári és a Szeged–Csanádi Egyházmegye területéről érkezett hívek ezúttal a Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegye zarándokainak egy csoportját is üdvözölhették.

A szentmisét bemutató dr. Jean-Claude Perisset pápai nuncius német és román nyelven elhangzott szentbeszédében az ünnep mai üzenetéről szólt az egybegyűltekhez, megemlékezve egyházmegyénk azon főpásztorairól – Pacha Ágoston püspökről, dr. Boros Béla címzetes érsekről – akik Szent Gellérthez hasonlóan vállalták a megpróbáltatásokat, a meghurcoltatást hitükért.

Dr. Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek szentbeszédében hangsúlyozta: Szent Gellért élete és halála rányomta bélyegét a magyarság sorsára. A Csanádi Egyházmegye főpásztoraként nemcsak az itt élőknek hirdette Krisztus tanítását. Utolsó cselekedetével – vértanúságával – egész nemzetünk sorsát fordította immár végérvényesen a kereszténység felé.

Egyházmegyénk jubileumi éve a Szent Gellért-ünnepséggel lezárult. Első püspökünk emlékét, hagyatékát ápolni, utódainkra örökíteni azonban továbbra is felelősségteljes feladatunk marad, hogy a nagycsanádi templom oltárául szolgáló kőkoporsója az elkövetkező évszázadok során se maradjon őrizetlenül.

Sipos Enikő/Hírvivő/MK