A feltámadás öröme

Szent VI. Pál pápa 1969-es Mysterii Paschalis kezdetű apostoli levelében úgy fogalmaz, hogy húsvét éjszakáján „Isten népe megújítja lelki szövetségét a feltámadt Úr Krisztussal”. Arra hív, hogy a feltámadást ötven napon át egyetlen ünnepként, sőt – Szent Atanáz kifejezését kölcsönvéve – „nagy vasárnapként” tartsuk meg (Egyetemes szabályok a liturgikus évről és naptárról, 22.).

Húsvét harmadik vasárnapján a feltámadás öröme áll a szentmise fókuszában. Az első olvasmány mindig Szent Péter apostol egyik, az Apostolok cselekedetei által közölt beszédét tárja elénk. Ebben megfogalmazza az evangélium alapvető üzenetét: bár bűneinkért Jézus halálra adta magát, hogy kiengeszteljen bennünket az Atyával, „Isten azonban feltámasztotta őt a halálból, és ennek mi tanúi vagyunk” (ApCsel 3,15). A húsvéti idő evangéliumai beszélik el azokat a megjelenéstörténeteket, amelyek alapján az apostolok tanúságot tettek a feltámadásról.

Mivel pedig Krisztus „halála óta a mi halálunk sem reménytelen elmúlás, és feltámadása által mindnyájan új életre támadunk” (Húsvéti prefáció II.), a húsvéti hitvallás a saját jövőnkre vonatkozóan is felszabadító remény és öröm forrása.

Miképpen öntik ezt szavakba a mai szentmise könyörgései? A Dicsőséget követő collecta (ami két 5–7. századi forrás, a Sacramentarium Gelasianum vetus 515. és a veronai szertartáskönyv 1148. pontjának ötvözése) szavaival azért könyörgünk, hogy akik most a fogadott gyermekség dicsőségének örvendezünk, „a biztos remény örömével” várjuk a feltámadás napját. A felajánló könyörgésben – amit a reform előtt fehérvasárnap imádkozott a miséző pap – az ujjongó Egyház arra kéri Istent, hogy aki ilyen nagy örömet okozott nekünk, adja meg, hogy Egyháza „egykor az örök boldogságot is élvezze”. Az áldozás utáni könyörgésben pedig azért imádkozunk, hogy akiket Isten húsvéti misztériumaival megújított, azokat – Nagy Szent Leó pápa 443 húsvétján mondott beszédének szavaival élve – juttassa el „a megdicsőülő test romolhatatlan feltámadására” (vö. Sermo 71,6 in PL 54,389 D).

Fotó: Wikimedia Commons (Sandro Botticelli: Jézus feltámadása, 1490)

Magyar Kurír