Ablak a múltra a kaplonyi kolostorban

A múlt egy darabja került elő a kaplonyi ferences rendház emeleti részének belső felújítása során. A kolostor templommal érintkező falán, az északi részen, egy román stílusú ablakra bukkantak a vakolat alatt, ami megerősítheti azt az elméletet, miszerint a XIII. században épült bencés monostorból megmaradtak falrészek, a történelemben többszöri újjáépítést is megélt ferences kolostor épületében.

November 8-án délelőtt sajtótájékoztat tartottak a kaplonyi rendházban. Tímár Sándor Asztrik OFM köszöntötte a résztvevőket, majd Kiss Imola, a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság munkatársa mutatta be a kaplonyi monostor időben igen változatos, színes történetét.

Mircea Drăgan, szintén a kulturális és örökségvédelmi igazgatóságot képviselve, a felfedezésre összpontosítva elmondta: a kolostor jelenleg futó felújítási munkálatai során a templommal közös falból levált egy darab, a töltőanyag eltávolítása után pedig egy román stílusú ablakot találtak. Az említett ablak a templomhajó felőli részen található, és afölött az ajtó fölött lehetett, amely az északi részen átjárást biztosított a sekrestyéhez és a templomhoz. A román stílusú északi, kaplonyi ablakot hasonlítva az ákosi református templom – egykori bencés kolostor – hasonló ablakával, olyan egyezéseket fedeztek fel, amelyek arra vezethetnek, hogy a két templomot egy időben építtették, ugyanazzal a mesterrel.

Drăgan hozzátette: az ákosi templomot két fázisban restaurálták ment keresztül 1896 és 1902 között, Schulek Frigyes építész vezetésével. Az ottani román kori ablakok tégláit kicserélték, ez pedig nehézségeket emel a két műemlék kutatásában és összehasonlításában.

A sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a jelenleg is futó restaurálás, vagyis az emeleti rész négy termének felújítása egy, a Magyarország Külügyminisztériumánál, nemzeti emlékhely kialakítására elnyert pályázat révén kezdődhetett el idén, október elején. Célja, egy négy helységből álló kiállítótér létrehozása, melyben helyet kap a ferences rendház könyvtárának állománya, egy egyházművészeti gyűjtemény a kolostor kegytárgyaiból; egy terem hivatott majd a Károlyi-család és a kaplonyi monostor történek bemutatására – alapító okiratokkal, adománylevelekkel, relikviákkal; valamint egy terem mutatja majd be, hogyan volt berendezve a régmúltban egy ferences szerzetes szobája. A munkálatok decemberben fejeződnek be, a kiállítás pedig állandóan látogatható lesz.

Az információk közlését követően a sajtó képviselői a munkálatok menetét is megtekinthették, valamint a szóban forgó román stílusú ablakot – Mircea Drăgan ismertette a legfontosabb stíluselemeket. Az újságírók Illyés Sándor kaplonyi kőművessel is találkozhattak, aki felfedezte a vakolat mögött megbújó leletet.

A jelenlegi felfedezés is mutatja, hogy Kaplony a régmúltban is a keresztény hit sugárzó központja volt. Ahogy most is, imádságos emberek élték, akik mindig vigyázták templomukat, a bencések, majd ferencesek kolostorát, melyeken nem fogott a tatár-, török járás, de még a földrengések sem, hiszen mindig újjáépítették.

A kaplonyi kolostor egyike a megye legrégebbi vallásos építményeinek. Dokumentumok már 1080-ra teszik létezését, ezt az évet jelölik meg, a Szent Márton védelmébe ajánlott bencés kolostor megépítésének.  Későbbi tulajdonosa, Károlyi Sándor gróf a XVIII. század elején egy 1195-ben keltezett dokumentummal rendelkezett, amely rámutat a fenti évszámra mint a kolostor létrehozásának idejére.

Az 1241-es tatár invázió komoly károkat okozott a kolostorban és a templomban, ezért 1242-ben a Kaplon nemzetségből származó Simion fiak, Péter és Eudus újjáépítették. A törökjárás ugyanúgy megviselte az épületet. Egy 1444-es leltár információkkal szolgál a kolostor helyzetéről is, ez akkor még működő volt. Létezett még 1479-ben is, amikor két toronnyal rendelkező monostorként (monasterium) említik. A XVI. században a kolostor kiürül. 

Az újjáépítés feladata gróf Károlyi Sándorra marad, a Kaplon nemzetség leszármazottjára. Az új, kaplonyi ferences kolostor alapító okiratát 1711. augusztus 18-án írták alá. Károlyi Sándor, az egri püspök, Telekessy István jóváhagyásával meg is kezdi a templomromokból való újjáépítést, felhasználva az alapot és a megmaradt falakat. A kor tendenciájának megfelelően barokk stílusban építkeznek. 1740-ben fejezik be. A román stílusú ablakokat kiszélesítik, a központi hajót 1730-ban boltosítják, míg az oldalsóknál megtartják az eredeti boltozatot.

A Károlyi család budapesti levéltárában fennmaradt 1780-ból, az akkori monostor, Révai Miklós nagyváradi tanár, a piarista rend nagykárolyi tagja által készített tervrajza. Ez megjeleníti a kéttornyú templom barokk homlokzatát és az ugyanolyan stílusban épült kolostorét is.

Megmaradt ugyanakkor a templom korábbi, bencés építészetre jellemző nyomokat örző tervrajza is. Egy másik tervrajz, melyet Zimány Ferenc készített 1783-ban, a XVIII. század végi alakot mutatja.

Az 1834. május 25-i Vizitato Canonica, vagyis Hám János püspök látogatása alkalmával lejegyzettek szerint az épületegyüttes eléggé megviselt állapotban volt, ami a területet több alkalommal is megrázó földrengéseknek tudható be. Az 1833-as földmozgás alkalmával, a kolostorhoz csatlakozó templom tornya az alapjáig megrepedt. Erős földmozgás volt 1834. október 15-én, amely erős hatással volt a kaplonyi épületekre, melyeket már az előző rezgések is megviseltek. Károlyi Sándor monostorapátsága ekkor vált rommá. A templom két tornya megingott, majd ledőlt. A külső falak mély repedéseket mutattak, a templom tetőzete is leomlott, és csak a hajókat elválasztó oszlopok álltak meg.

A kolostor épülete is megrongálódott: mindkét emelet ledőlt, épen csak a keleti fal maradt. Károlyi György két évig várt az újjáépítéssel, mivel a környéken még voltak szeizmusok, illetve a Nagykárolyi Kastély, és a barokk templom prioritást élveztek.

Aztán Kaplonyban is elkezdték az építkezéseket, hogy minél hamarabb visszatérhessenek rendházukba a közben családoknál elhelyezett ferencesek. A kolostor újjáépítése után Károlyi György Ybl Miklós építészt bízta meg a templom építésével. Fennmaradt Ybl 1841-ben készített tervrajza, melyet Rudolf Eitelberger osztrák művészettörténész publikált később. Ybl terve megtartja a román stílus vonalait, melyet a Kaplonyi romok vizsgálatánál volt alkalma tanulmányozni. Az új templom így neoromán stílusban épül, a romok tiszteletben tartásával, de a kor elvárásainak megfelelően. Az építkezések 1848-ig tartanak, amikor Hám János püspök felszenteli az új templomot Páduai Szent Antal tiszteletére.

Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír