Adventi lelkinap házasoknak Székesfehérváron

Spányi Antal püspök homíliájában az adventi időszakkal kapcsolatban arra emlékeztetett: a világ arra késztet, hogy egyre gyorsabban rohanjunk, ne adjunk időt egymásnak, szeretetünket tárgyiasítsuk akár ajándékokra, de ne önmagunkat adjuk. Az advent a csendkeresés, az elmélyülés, kérdések feltételének és válaszok keresésének időszaka. Amikor karácsonyra készülünk, akkor létünket, életünket nagyobb távlatba kell helyeznünk. Nem elég a pillanatnak élni. Isten maga a Szeretet. A szeretet a létezőt boldoggá teszi. Isten is boldog Isten: azt akarja, ha bárkit is a nemlétből a létbe hív, az boldog legyen. Boldog életre teremti az Isten az embert és az örök boldogságba várja.

A cél közös, azonban az odavezető út más és más – folytatta a püspök. Egy hegy csúcsára sokféle úton juthatunk fel, de a cél felé már szűkül a lehetőségek és járható utak száma. A keresztény ember Istent keresi: az út sokféle lehet, de biztosan csak Krisztust követve járható. A papság, szerzetesség, valamint a házasság is ilyen különféle utak. Egyik sem könnyebb vagy nehezebb a másiknál; mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai. A különbözőségek mélyén azonban a lényeg ugyanaz: visszavonhatatlan módon tudjuk odaajándékozni önmagunkat Istennek, házastársnak, a ránkbízottaknak.

A szentmise után „A családegyház mint az egyház alapja” címmel tartott előadást a megyéspüspök, majd Kotter Edwin és Zsuzsa tanúságtétele hangzott el a házastársak kommunikációjáról. Ezt követte Dabóczi Ferenc beszámolója a Pannonhalmán megtartott hatodik európai MÉCS-találkozóról. Ebéd után két budapesti katekéta tartott előadást a családban megélhető liturgiákról, majd műhelymunka következett.

(A Székesfehérvári Egyházmegye honlapján az eredeti hír mellett a püspöki szentbeszéd is megtalálható.)

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír