Afrika elkötelezettsége Krisztusért

A Szentatya november 19-én a benini Oudiahban írta alá és november 20-án ünnepélyes szentmise keretében Cotonouban nyújtotta át Afrika püspökeinek a földrész minden katolikusának szóló buzdítását.

XVI. Benedek pápa utal a kontinens anyagi, kulturális és spirituális gazdagságára, majd azokra a drámai kihívásokra, amelyekkel a lakosságnak szembe kell néznie az egészségügy, a politika, a gazdasági és társadalmi élet, a környezetvédelem területén. A buzdítás vezérfonala a remény. A Szentatya megfogalmazása szerint Afrika az egész emberiség „spirituális tüdeje”.

Az „Africae munus” kezdetű pápai dokumentum két fő részre oszlik: első része főleg az isteni igazságszolgáltatás témájával foglalkozik, amely sokkal tágabb az emberinél, mivel az önátadó szeretetre épül. Ennek az alapelvnek az értelmében szükség van a megtisztulásra és a megbocsátásra – hangsúlyozza a pápa. Azonban a bűntények elkövetőit a megbocsátás ellenére azonosítani kell és felelősségre kell vonni, megakadályozva, hogy megismételhessék tetteiket.

A család váljon egyre inkább „családegyházzá”. Óvják meg a házasság torz felfogásaitól, a könnyű válásoktól, az anyaság lekicsinylésétől. Tartsák tiszteletben a gyermekeket és az időseket, minden keresztény küzdjön a nőket érintő erőszak ellen. Az életet a maga teljességében kell védelmezni, ezért az egyház nemet mond a halálbüntetésre, az abortuszra, a kábítószerre, az alkoholizmusra, az írástudatlanságra, amely egyenlő a szociális halállal. Az egyház élen jár az olyan járványos betegségek elleni küzdelemben, mint a malária, a tüdőbaj, az AIDS. Ez utóbbi elsősorban etikai választ igényel, amelynek része a szexuális önmegtartóztatáson alapuló hatékony megelőzés, a szexuális szabadosság visszautasítása, a házastársi hűség.

Az államoknak is eleget kell tenniük a rájuk váró feladatoknak – szerepel az apostoli buzdításban. Afrikának olyan kormányokra van szüksége, amelyek tiszteletben tartják az alkotmányt és biztosítják a szabad választásokat. A közigazgatás legyen átlátható és korrupciómentes, az ország erőforrásait a közjó érdekében használják fel; kísérjék figyelemmel a migrációs jelenségeket, amelyek oka gyakran a szegénység, és amelyek a részvét és a szolidaritás helyett olykor az idegen- és fajgyűlölet reakcióját váltják ki. Fontos tehát a szolidaritás globalizációja, amely magába foglalja az ingyenesség alapelvét – hangsúlyozza szinódus utáni apostoli buzdításában XVI. Benedek.

Alapvető a párbeszéd, egyrészt ökumenikus szinten, mivel a megosztott kereszténység botrányt kelt, másrészt a vallások között – emeli ki a dokumentum. Ismételten leszögezi a kereszténységhez hasonlóan monoteista iszlám vallás nagyrabecsülését, a vallás- és lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását.

Az afrikai hagyományos vallásokban számos érték megfelel az evangéliumnak. Az eszmék helyes megkülönböztetésére van szükség azonban ahhoz, hogy kerüljék a szinkretizmust – hangsúlyozza a pápa; felhívja továbbá a figyelmet a szekták terjedésére, valamint a varázslás, a mágia szerepének újbóli megnövekedésére.

A dokumentum második részében a Szentatya közvetlenül azokhoz fordul, akik az apostolkodásban kötelezték el magukat, azaz a püspökökhöz, papokhoz, szeminaristákhoz és az Istennek szentelt személyekhez. Mindnyájukat emlékezteti a Péter utódával való egység és a kölcsönös szeretetközösség alapelvére. Fontos, hogy törekedjenek az életszentségre a cölibátusban, az anyagi javaktól való elszakadásban; utasítsák el a nacionalizmusokat, a törzsi szemléletet. Szükség van a papság szüntelen képzésére, a tanúságtételre, az Istennek való teljes önátadásra, a testvérek szolgálatára – emeli ki XVI. Benedek. A világi híveket arra buzdítja: éljenek példaadó keresztény családi életet, mutassák meg, hogy a munka, a létfenntartás eszköze, elsősorban a személyes önmegvalósítás és mások szolgálatának a helye.

A dokumentum hangsúlyozza: központi helyet foglal el az oktatás, az egészségügy és a tömegtájékoztatás kihívása is. A katolikus iskolák és egyetemek a társadalomban szőjék a béke és az összhang szálait, keressék az emberi mértéket felülmúló igazságot. Az egyház egészségügyi intézményei küzdjenek a betegségek ellen, de legyenek hűségesek az életvédő etikai tanításokhoz. Növeljék a katolikus tömegtájékoztatási eszközök számát, és fordítsanak nagy gondot munkájuk megszervezésére, hiszen az evangelizáció, valamint az igazságosság és a béke előmozdításának fontos eszközeit képviselik.

A szinódus utáni apostoli buzdítás egy teljes fejezetet szentel az evangelizáció kérdésének: ez egyrészt „ad gentes” misszió, vagyis azoknak a személyeknek az evangelizálása, akik még nem hallották Krisztus üdvözítő jó hírét, továbbá új evangelizáció. Ez utóbbi azok felé irányul, akik felhagytak keresztény vallásuk gyakorlásával, és az afrikai kontinensen túl vonatkozik a legszekularizáltabb országokra.

A Szentatya végül javaslatokat tesz a kiengesztelődés, az igazságosság és a béke előmozdítására: mélyítsék el jobban a szentírást a „lectio divina” tartásával; fokozzák a bibliai apostolkodást; hirdessenek meg egy kontinentális eucharisztikus kongresszust; minden afrikai országban évente szenteljenek egy napot vagy egy hetet a kiengesztelődésnek, az egész földrészen hirdessék meg a kiengesztelődés évét; növeljék az afrikai szentek sorát, akik az igazságosság példaképei és a béke apostolai.

A szinódus utáni buzdítás utolsó lapjain XVI. Benedek pápa Mária közbenjárását kéri: segítse a földrész evangelizációját, hogy Afrika helyi egyháza az emberiség egyik „spirituális tüdejévé” válhasson.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)