Afrika jobban ellenáll a globalizációnak, mint a nyugati kultúra

A kötet azzal a céllal készült, hogy új lendületet adjon a kulturális pasztorációnak. Az Urbaniana Pápai Egyetemen rendezett könyvbemutatón részt vett Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke is.

A globalizáció egyik következménye a felejtés, amint az az európai kultúrákban is megfigyelhető. Újfajta horizont nyílik meg előttünk, amely egyre szabadabbnak tűnik, és azt sugallja, hogy felejtsük el gyökereinket, felejtsük el értékes gondolatainkat. Pozitív oldala azonban, hogy olyan közös nyelvet teremt, amelybe az afrikai kontinens is bekapcsolódhat a többi kontinenssel együtt, és megismerheti a modernitás teljességét.

Nemcsak az afrikai, hanem az ázsiai kontinensen is érezhető a globalizáció féktelen szele, amely főként az Egyesült Államokból és Európából érkezik. Ez az áramlat igyekezett felforgatni a helyi kultúrákat, átformálni, sőt egészen ledönteni azokat, s bevezetni egy új, homogén világképet, amely a gazdaság, a pénz, a tudomány és a technika törvényei által uralt sivárság.

Azt kell azonban megállapítanunk, hogy az afrikai kultúra ellenállt, és helyi jellegzetességekkel gazdagította a globalizáció áramlatait. A nyugati világ értékvesztésével ellentétben Afrika azt bizonyítja, hogy van identitása és vannak értékei. Az afrikaiak másik értéke, hogy jelképekben tudnak beszélni. A sajátságos afrikai filozófia, életfelfogás és lelkiség arra emlékeztet minket nyugatiakat, hogy elvesztettük mindazt a gazdagságot, amely kétezer éven keresztül jelen volt a keresztény és a görög-latin hagyományban.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: www.esatclear.ie