„Aki hisz, találkozik”

Habukawa kiemelte, hogy a 2008-ban japán nyelvre lefordított, Vallásos érzék című Giussani-mű milyen jól leírja, amit a buddhista hagyományban megélnek.

Minél erősebbek a gyökereink a saját hagyományunkban, annál nyitottabbak tudunk lenni a világra – mondta a bordeaux-i mecset rektora. Szükséges őrizni a saját hagyományunkat, hogy toleránsak legyünk más kultúrák és vallások felé. Az összevisszaság, ami körül veszi a ma emberét, azzal fenyeget, hogy ésszerűtlen lelkiségekbe meneküljön. Az Istentől kapott sokféleség gazdagságot jelent – hangsúlyozta.

Tauran bíbooros a következőket mondta: a vallásoknak együtt kell dolgozniuk a közjóért, anélkül, hogy elfelejtenék, hogy  a párbeszéd nem születhet ambivalenciából, hanem csak a saját identitás bizonyosságából. Az értelmiség válságával és a vallásos valamint erkölcsi értékek átadásával kapcsolatban felhívta a figyelmet: „a kereszténység kisebbség, de olyan kisebbség, amely számít! Ne féljetek, merjetek keresztények lenni – emlete ki befejezésül.

A nők integrációja címmel tartott találkozón Marie Therese Mitsindo a Karibú szociális szövetkezet igazgatója mindennapi tapasztalatát megosztva elmondta: „Amikor megérkeznek ezek a menekülésben lévő asszonyok, az első, hogy megpróbáljuk megerősíteni az önazonosságukat, amely szinte teljesen elveszett az átélt szörnyűségek hatására.”

Mara Carfagna egyenlőségügyi miniszter először kiemelte: „Ne felejtsük el, hogy itt emberi életekről van szó, és az a legnagyobb érték, ami létezik.” Idézte XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikáját, kijelentve: a felsorolt elvek hivatkozási pontként kell szolgáljanak mindenki számára. Egyaránt figyelembe kell venni a menekülök érdekeinek védelmét, a befogadó országok törvényeit és azon országokét, ahonnan az elvándorlók érkeznek.

Vallásos jelenlét a közéletben – ebben a témában Giuliano Amato, volt szocialista miniszterelnök, Joseph H. H. Weiler a New York University professzora és Giorgio Feliciani a Milánói Szent Szív Egyetem kánonjog professzora fejtette ki nézeteit.

Weiler professzor ortodox zsidó létére az Európai Bíróság előtt felszólalt, kérve, hogy az állásfoglalással ellentétben engedjék, hogy az adott ország belügye legyen egy ilyen kérdés eldöntése. Mint mondotta: „Nem a keresztet védelmeztem, hanem Olaszország jogát, hogy megőrizhesse saját identitását!”

Feliciani kifejtette: „a vallásszabadság legjobb védelme, ha gyakoroljuk. Ahogyan don Giussani tanította, és ahogy azt az idei Meeting különösen is megmutatja.”

Amato a következőkre hívta fel a figyelmet: „A demokrácia többségi elven működik, de a jogok mindenkié, és magától értetődik, hogy van valami, ami előbb van, mint a többségi elv mechanizmusa, a vallásos és etikai elvek, amelyek befolyásolják a tudatunkat. Hordozzátok az értékeiteket! Amikor észreveszitek, hogy a saját meggyőződésetek hangsúlyozása a másik értékeinek tagadását jelentené, akkor tudni kell határt szabni magunknak. Ez különbözteti meg az integralistát attól, aki nem az.”

Péntek délután A régiók Európája címmel beszélgetett José Manuel Durão Barroso, az Európai Bizottság elnöke; Roberto Formigoni, Lombardia Tartomány elnöke, Mario Mauro, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet az EBESZ keresztények és más vallások tagjai elleni intoleranciával és diszkriminációval foglalkozó képviselője, valamint Giorgio Vittadini a Szubszidiaritás Alapítvány elnöke.

Mario Mauro előre bocsátotta, hogy ez egy olyan bevezető lesz az Európai Unió témájához, amiben egyértelműen szerepelni fognak a keresztény gyökerek. Éles hangon bírálta az Európai Bíróság állásfoglalását a kereszt állami oktatási intézményekben való kihelyezésének tilalmával kapcsolatban. A hallgatóság derültségére egymás után vette elő azoknak az országoknak a nemzeti zászlóit, amelyekben szerepel kereszt. Sorra mutatta föl őket, és tette fel a kérdést: ezekkel mi lesz? Majd polemizálva megkérdezte: vajon a török nemzeti zászlóról is lekerül a félhold?

Roberto Formigoni az Európai Unióba vetett bizalom csökkenéséről beszélt (a támogatottság a közvéleménykutatások szerint 50 % alatt van): Elgondolkodtató, azonban nem adhat okot az elbizonytalanodásra – hangsúlyozta. Erélyes hangon említette a szubszidiaritás és a föderalizmus igényét, amelyek Olaszország és Európa számára egyaránt fontosak, s szinte követelte az előrelépést. Úttörő szerepünk van, hiszen 85 szótár és maga a Windows helyesírás ellenőrzője sem ismeri a szubszidiaritás kifejezést.

Utolsóként Barroso kapott szót. Megköszönte, hogy itt lehet a Meetingen, amelyet a világ legnagyobb fesztiváljaként említett. Kiemelte a sok fiatalt és azt a lelkesedést, amit rövid látogatása során tapasztalt. Hangsúlyozta: Európa közepe nem Brüsszel, hanem legalább annyira Rimini. „Ti, itt Riminiben képesek vagytok, segíteni egy új, erősebb Európa létrehozásában, amely megvédi saját értékeit, és lehetőséget teremt mindenki számára.”

A Meeting szombaton zárja kapuit.

Magyar Kurír