A Kassai Érseki Hivatal is engedélyezte templomaiban a civil kezdeményezésből indult aláírásgyűjtést a lelkiismereti szabadság törvénybeiktatásával kapcsolatban. A petícióíveket a hívek ott írhatják alá. A hívek egy része várakozó állásponton van, de sokan vannak olyanok, akik kimondják, amikor zsidó testvéreinket a lágerekbe hurcolták, nem tiltakoztunk, mivel még nem is éltünk, és akik éltek, azok meg voltak félemlítve.
Amikor a malenkij robotra vitték apáinkat és nagyapáinkat, a tiltakozás együtt járt az elhurcolással. Amikor sokan kuláklistára kerültek, és Csehországba deportáltattak, másokat pedig Magyarországra telepítettek, akik itthon akartak maradni, azoknak be kellett fogni a szájukat. Amikor sokakat az államrendőrség becstelen módon üldözött és fondorlatos taktikával kihasznált, csöndben voltunk, mert értékesebbnek tartottuk a szenvedést, mint a nyílt szembeszállást.
De ma, amikor azt mondják, szólás- és véleménynyilvánítási szabadság van, vagyis mindenki, tehát mi is, katolikus keresztények minden következmény nélkül véleményt mondhatunk: tisztelettel kérjük a Szlovák Parlamentet, iktassa törvénybe, hogy senkit ne érhessen kár amiatt, ha egy-egy élethelyzetben lelkiismerete szavára hallgatva döntött. Vagyis:
• Ne lehessen elbocsátani a munkahelyéről azt az orvost, vagy egészségügyi nővért, aki nem akar szándékos magzatelhajtást végezni.
• Ne lehessen elbocsátani azt a munkaerőt, aki a vasárnapot munkaszünettel akarja megszentelni.
• Ne lehessen elbocsátani azt az elárusítót, aki lelkiismereti okokból nem akar erkölcstelen dolgokat árulni.
Akinek mindezt a lelkiismerete megengedi, lelke rajta. Tegye. De mivel a lelkiismereti szabadság tiszteletbetartásának törvénye senki ellen nem irányul, az emberi méltóságból fakad, és annak tiszteletéért száll síkra, ezért mindazok védelmében, akik a lelkiismeretükben úgy érzik, hogy bizonyos tetteket nem tehetnek meg, rögzítsék törvénybe, hogy ennek ellenkezőjére senki ne legyen kényszeríthető.
Ha zsidó testvéreinknek joga, hogy kóser ételt fogyaszthassanak, muzulmán testvéreinknek pedig joga a sertéshúsmentes étkezés, akkor a katolikus keresztényt és minden jóakaratú embert, illesse meg az a jog, hogy szabadon, minden munkatörvényi következmény nélkül, a legjobb tudása és lelkiismerete szerint cselekedhessen.
Manapság sokan röstelkednek a zsidóüldözés, a kuláklistázás, a kitelepítési akciók, és az egypártrendszer törvénytelensége miatt. Ha idők múltával nem akarunk ismét pironkodni, gondoljuk végig: helyénvaló-e csöndben lenni ott és akkor, amikor sokaknak hátránya származik abból, ha legjobb lelkiismerete szerint igyekszik cselekedni? – olvasható a közleményben.
GB/MK