Alapításának huszadik évfordulóját ünnepli a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Államalapító Szent István királyunk egyházszervező tevékenységével közel ezer évre meghatározta a magyar katolikus egyházkormányzat struktúráját. Az első Árpád-házi királyok idején kialakult egyházkormányzati szerkezeten lényegesebb módosításokat csak a XVIII–XIX. század fordulóján hajtottak végre.

A XX. század vége felé — a katolikus hívek számának növekedése és az eredményes lelkipásztorkodás érdekében — esedékessé vált a túlságosan nagy kiterjedésű és ezért nehezen kormányozható egyházmegyék felosztása.

E kérdésben II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-20-ig tett magyarországi lelkipásztori látogatása hozott fordulópontot, aki maga is érzékelte az egyházmegyék egymáshoz viszonyított aránytalanságait. Ez után a látogatás után kezdődtek meg az egyházmegyei határok rendezése, új egyházmegyék alakítása. Budapest ekkortól fogva az esztergomi főegyházmegyéhez tartozik, melynek új elnevezése Esztergom-Budapesti Főegyházmegye lesz. (Budapestnek ezelőtt nem volt saját püspöke és három egyházmegye osztozott a területén.) A változások az egész ország területére nézve kedvező fordulatot hoztak. Példának okáért említjük az egri egyházmegyét, amely 24 ezer km2-ével az ország területének egynegyedét képezte. 

1992-ben az egyházmegyék határainak módosításáról szóló elképzelés már napirenden szerepelt a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia előtt, köztük az egri egyházmegye két részre osztása is.

1992 szeptemberében az egyházmegyei határok kiigazítására szakemberek bevonásával megalakult bizottság terve szerint felállítandó egyik új egyházmegye Egertől megkapja a Tiszától keletre fekvő területeket, Szeged-Csanádtól pedig annak északkeleti részét. Az új egyházmegye területét tehát Szabolcs-Szatmár-Bereg- és Hajdú-Bihar megye képezte. Az új egyházmegye püspökségének felállítására két várost, Nyíregyházát vagy Debrecent javasolták. A nyíregyházi székhely felállítását indokolta a város katolikus túlsúlya, jól kiépített egyházi szervezete. A debreceni püspökség mellett szólt a város kulturális rangja, az ökumenikus szempontok és az a tény, hogy Debrecen valamikor a nagyváradi apostoli kormányzó székhelye volt.

1993. január 23. és 30. között a Magyar Katolikus Püspöki Kar az ötévenként esedékes Ad limina látogatáson vett részt Rómában. Az Angelo Sodano bíboros államtitkárral folytatott tanácskozás kiemelkedő témája volt az egyházmegyei határok kérdése.

II. János Pál pápa az 1993. május 30-án, pünkösd ünnepén kelt „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. Egy kivétellel valamennyi egyházmegye határát megváltoztatta és két új egyházmegyét hozott létre azzal a céllal, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek.
A Kaposvári Egyházmegye a Veszprémi Egyházmegyéből, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye pedig az egri érsekség keleti és a szeged-csanádi püspökség északi részéből nyerte el mai területét. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye főpásztorává Bosák Nándor egri szemináriumi rektort nevezte ki.

Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival 1993. június 1-jén ismertette hivatalosan a pápai bulla rendelkezéseit.

Az újonnan alapított Debrecen-Nyíregyházi Püspökség Szent Anna tiszteletére épült székesegyháza Debrecenben, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült társszékesegyháza Nyíregyháza városában van.

Püspökszentelés – 1993. június 15.

A székesegyházi rangra emelkedő debreceni Szent Anna templomban 1993. június 15-én 17 órai kezdettel ünnepi szentmise keretében püspökké szentelték Bosák Nándort, és beiktatták tisztségébe, mint a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első megyéspüspökét.

A szertartást Paskai László bíboros végezte, és ő volt a fő szentelő püspök is. Társszentelők voltak Seregély István egri érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. A szertartáson részt vettek a magyarországi és határon túli püspökök is.

Angelo Acerbi, magyarországi apostoli nuncius, II. János Pál pápa magyarországi képviselője olvasta fel a bullát. A Hajdú-Bihari Napló tudósítója szerint „katolikus templomokban szokatlan taps fogadta a bulla kihirdetését.” A szentelési szertartással — amelynek lényeges része az apostoli kézrátétel és a püspöki feladatokat jelképező szimbólumok átadása (evangéliumos könyv, pásztorbot, gyűrű, püspöksüveg) — hivatalosan is életbe lépett a pápai határozat, megszületett a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Sajtóiroda/Magyar Kurír