Aldo Giordano óva int az értékekről való üres beszédtől

„A Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott értékekről – mint az emberi méltóság tiszteletben tartása, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok védelme – teljesen egyetértően lehet nyilatkozni úgy is, hogy valódi jelentésük tisztázatlan marad” – nyilatkozta Giordano július 8-án Kölnben. Az eltérő értelmezések következtében ugyanazon értékekre hivatkozva teljesen különböző nézeteket lehet képviselni: így például egyaránt az emberi méltóságra utalva érvelnek egyesek az abortusz vagy az eutanázia ellen, mások pedig mellette – vélekedik a prelátus.

Fájdalmasnak nevezte, hogy kimaradt az Istenre való utalás a Lisszaboni Alkotmányos Szerződésből. A preambulumban közös megegyezésként szereplő „Európa kulturális, vallási és humanisztikus öröksége” megfogalmazás Giordano szerint „a legkisebb közös nevező”, Európának csak a névtelen vallásos gyökereit ismeri el, többet nem. A Szentszék képviselője kifogásolta azokat az érveket, melyek szerint az Istenre való utalás a kereszténység elsőbbségét jelentené más vallásokkal szemben, veszélyeztetné Európa laicitását. „Az az Isten, aki szeretetből meghalt a kereszten, valóban sértés más hitet valló testvéreink számára? Az evangélium, amely egyértelműen megkülönbözteti azt, ami a császáré, illetve azt, ami Istené, valóban veszélyt jelent a laicizmus számára?” – vetette fel Giordano.

Az Európa Tanács állandó szentszéki megfigyelője szerint a kereszténység nélkül nem lehet megérteni Európa történelmének lényegi aspektusait. Általa értelmezhető az európai vallásosság, etika, művészet és kultúra. Giordano sajnálatra méltónak találja, hogy nem alalkult ki megfelelő, mélyreható párbeszéd, amelyben érvényre juthatna a kereszténység válasza a jelenlegi kihívásokra – így például a pénzügyi válsággal, a biotechnológia tudományos-technikai fejlesztéseivel, valamint a terrorizmus fenyegetésével kapcsolatban.

Magyar Kurír