Aleksander Kwasniewski lengyel államfő vatikáni látogatása

Vatikán: Amint arról már röviden beszámoltunk, május 18-án, kedden este II. János Pál pápa fogadta Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnököt, aki köszöntötte a szentatyát, 84. születésnapja alkalmából. A lengyel államfő délelőtt részt vett a montecassinói katonai temetőben rendezett ünnepségen, amely a második lengyel hadtest 60 évvel ezelőtti győzelmére emlékezett. 1944-ben a szövetséges csapatok kilenc hónapon át harcoltak a német hadsereg ellen, amely elzárta előlük a Róma felé vezető utat. A lengyel katonák Wladyslaw Anders tábornok vezetésével áttörték a német frontot, majd hősies küzdelem után bevették a montecassinói dombot és a rajta lévő ősi bencés kolostort. A második lengyel hadtestet Anders tábornok szovjet hadifogságban állította fel, amely csatlakozott a szövetségesekhez. A montecassinói ütközetben több mint 4000 lengyel katona vesztette életét, a temetőben 1052-t helyeztek örök nyugalomra.
A szentatya beszéde a lengyel elnökhöz
II. János Pál pápa Aleksander Kwasniewskihez intézett beszédében utalt rá, hogy ez a találkozás sajátos körülmények között jött létre. Kapcsolódik ugyanis a montecassinói harcok 60. évfordulójához. Minden lengyel büszkén emlékezik erre a csatára, amely az Anders tábornok által vezetett hadsereg hősiességének köszönhetően, megnyitotta az utat a szövetségesek számára, hogy felszabadítsák Olaszországot és legyőzzék a náci megszállókat. A montecassinói katonai temetőben vannak olyan sírok, amelyekre latin és görög keresztet helyeztek, de láthatók síremlékek, amelyekre Dávid-csillagot véstek. A temetőben nyugvó, elesett hősöket az az eszmény egyesítette, hogy küzdjenek a „mi és a ti szabadságotokért”, amely nemcsak a saját haza iránti szeretetet foglalja magába, hanem a más nemzetek politikai és spirituális függetlenségéért való törekvést is. Mindnyájan kötelességüknek érezték, hogy mindenáron ellenálljanak nemcsak az egyes személyek és nemzetek fizikai elnyomásának, hanem annak a kísérletnek is, hogy megsemmisítsék hagyományaikat, kultúrájukat és lelki önazonosságukat – mondta a szentatya, majd így folytatta:
„Azért szólok erről, hogy emlékeztessek rá: az évszázadok során Európa kulturális és spirituális örökségét életük árán is alakították és védelmezték azok, akik megvallották Krisztust és azok, akik hitvallásukban Ábrahámra hivatkoznak. Szükséges az erre való emlékezés az Európai Unió alkotmányos alapjainak kialakításakor.” A pápa utalt rá, hogy a közelmúltban Lengyelország is az EU tagállamává vált, majd hangsúlyozta: „Honfitársaink vére, amelyet Montecassinóban ontottak, ma erőteljes érvet jelent abban a vitában, amelyet Európa spirituális arculatának kialakításáról folytatnak. Lengyelország mindezt nem feledheti és azokat is emlékezteti rá, akik a demokratikus társadalmak laicitása nevében úgy tűnik, elfelejtették a saját önazonosságuk kialakításában olyan nagy szerepet játszott kereszténységet.”
A pápa ezután elismerését fejezte ki Kwasniewski köztársasági elnöknek és a lengyel hatóságoknak azokért az erőfeszítéseiért, amelyekkel arra törekszenek, hogy az európai alkotmányba foglalják bele a keresztény értékeket. Kifejezte reményét, hogy ezek a kezdeményezések gyümölcsözők lesznek Lengyelország és egész Európa javára.
A szentatya végül azokra a nehézségekre utalt, amelyek a jelenlegi lengyel társadalmat sújtják, a munkanélküliség, a szegénység új formái, a nagycsaládok helyzete. A problémák mielőbbi leküzdésében bízva a pápa áldását adta minden honfitársára. VR/MK