Álomjáték Pilinszky meséivel

Dóczy Péter nem először fordul Pilinszkyhez, és szól Pilinszkyvel korunk emberéhez: nemrég jelent meg egy CD-je Kalandozás a tükörben címmel; korábban egy CD-ROM-ot készített, Meditáció címmel, a költő verseinek válogatásával; 2007-ben Pilinszky Gyermekek és katonák című színművét ültette át filmre, saját rendezésében.

Az Ég és föld gyermeke című darab a Kalandozás a tükörben lemez meséinek bővített, színpadi adaptációja. A rendező 7-től 99 éves korig mint családi darabot ajánlja a közönség figyelmébe: Pilinszky e mesékben a gyerekeknek és a felnőtteknek beszél a  benső teljességről és a Teremtő felé való törekvésről, arról, hogyan ismerjük meg saját személyiségünket, s milyen utat kell bejárnunk a le- és megtisztultsághoz, az igazabb, Istennek tetsző élethez; arról, hogy nincs elveszett ember, a bűn szakadékaiból is van visszatérés; hogy az emberi gonoszságnak van határa, ez pedig a szeretet, amely legtöbbször kismadárka képében érkezik a mesékbe, néha kismadárként él, rejtőzködve, a szereplők szívében. Továbbá az erőszak megfékezésének erőszakmentes jézusi módjairól szól e színdarab, és természetesen az ég és föld kapcsolatáról, a kettőt összekötő lajtorjáról, illetve arról a tükörről, amely az e világot és a túlvilágot, avagy emberországot és tükörországot  elválasztja, s amely lelkiismeretvizsgálatra serkent, szembesít földi, emberi és emberalatti vétkeinkkel.

A darab Dóczy Péter első színpadi rendezése; már mottójában is biblikus szállóigével kezdődik, s ezzel kelti életre a költő üzeneteit, akinek verseit mély evangéliumi szellemiség hatja át, s ez végigkíséri meséit is. A költőt Dóczy Péter személyesíti meg. A mű a Máté evangéliumából vett mottóval kezdődik: „Ne aggódjatok a holnaptól, a holnap majd gondoskodik magáról” (6,34), figyelmeztetve a felnőtt ember Istentől való elszakadásának lehetetlenségére. El kell fogadnunk, hogy Isten teremtményei vagyunk, Isten gyermekei, s életünk, jövőnk a Gondviselés kezében van. Gyermekké kell újra válnunk, ha Isten országába szeretnénk eljutni – figyelmeztet a költő. 

A darab színlapján szereplő Pilinszky-idézet szerint: „A gyermekek az ábrándok teljességében élve tudják magukat oly alázatosan kiszolgáltatni a pillanatnak. Az ő belső világukat még nem parcellázta fel, szabdalta szét a személyes érdek, ezért lehetnek birtokosai mindennek! Ezért érezhetik magukénak az egész teremtett világot. ’Szegénységükben’ övék minden, amit kezükkel elérnek, s az is, amit el se érnek: a teljes égbolt, a csillagok minden ragyogása”.

Az álomjáték középpontjában Pilinszky kulcsmeséje áll: a Kalandozás a tükörben. Ebből lépnek át a szereplők az Aranymadár címűbe, majd vissza a tükörhöz, s onnan tovább az Ének a kőszívű királyról, A nap születése, A madár és a leány, az Ég és Föld gyermeke, A naphajú királyleány mesékhez.

A szövegkönyvet Kozma András dramaturggal készítette Dóczy Péter, szöveghűen, hangot adva a Pilinszky-sorok között is érezhető iróniának. A költő abban a korszakban írta e meséket, amikor a legjelentősebb alkotók kiszorultak az irodalmi életből, mert nem bizonyultak eléggé engedelmesnek a  diktatúra elvárásaihoz, s témáikkal nem szolgálták a hatalmon levő politikum ügyét. Bár a kényszer szülte e meséket – minthogy e műfajban még publikálhattak –, mégis a Pilinszky-életmű értékes részei. Meséjében hangzik el, a tükör előtt: „S mi úgy léptünk és úgy mozdultunk, / úgy hajoltunk, úgy mosolyogtunk,/ ahogyan ők léptek és mosolyogtak / ekkor született a tükör. / Így született meg Tükörország. / Ettől fogva élünk tükörben, / álom és valóság között, / engedelmesen ismételve / mindazt, mit diktálnak nekünk. / Azóta nincs valóságos napunk, / azóta lett életünk, mint a visszfény, / látszatra élet, valójában halál.” Így üzent a mesék által a költő az ’50-es évek Magyarországának, a kor  diktátorainak és a diktatúra kiszolgálóinak.

A mesék álomvilágát élethűen jeleníti meg a színpadi zene (Dóczy Gabriella hárfamuzsikája) és a tánc (Zsár Melinda és Szabó Gábor). A Gyermek szerepét Kiss Máté Sándor és Fraszt Márk, a Kisfiút Horváth Zoltán, a Lányt Halas Adelaida, az Öregasszonyt Palásthy Bea, a Királyt Máté P. Gábor, a Gonoszt Baranyi Péter alakítja.

Toldi Éva/Magyar Kurír