Általános kihallgatás április 29-én

Tanításában a pápa hangsúlyozta: a hit által láthatjuk meg Isten jelenlétét az egyházban és minden személyben, annak ellenére, hogy arcukat a bűn és a szenny elhomályosítja. Mit üzenhet számunkra Isten embere, aki 1300 évvel ezelőtt inkább önkéntes száműzetésbe vonult, mintsem hogy engedelmeskedjen egy császárnak, aki meg akarta akadályozni a kegyképek tiszteletét, mert attól tartott, hogy az bálványimádásba torkollik? – tette fel a kérdést a Szentatya. A konstantinápolyi püspöktől és pátriárkától három alapvető tanítás jut el napjainkhoz.

Szent Germánusz mindenekelőtt hitt abban, hogy Isten bizonyos mértékig látható a világban és az egyházban. Meg kell tanulnunk, hogy észrevegyük őt. Isten az embert saját képére és hasonlatosságára teremtette, de ezt a képet a bűn fedte be és homályosította el. A kegyképek arra tanítanak, hogy meglássuk Istent Krisztus arcában. A Megtestesülés után már lehetségessé vált, hogy lássuk Istent Krisztus és a szentek képében, valamint minden emberben, akikben visszatükröződik Isten szentsége.

Szent Germánusz második tanítása a liturgiára vonatkozik: ha szépen és méltósággal végzik, akkor általa láthatóvá válik Isten csodálatos ragyogása. A harmadik tanítás pedig az egyház szeretetéről szól. Az emberek hajlamosak arra, hogy az egyházzal kapcsolatban főleg a bűnöket, a visszásságokat vegyék észre. A hit azonban képessé tesz bennünket arra, hogy a világot a maga hitelességében lássuk – mondta a Szentatya.

Katekézisében a pápa utalt rá, hogy a VIII. században Konstantinápoly vallási válság középpontjává vált. III. Leó császárt aggasztotta az ikonok túlságos tisztelete, ezért szembekerült Germánusz pátriárkával, aki éppen ennek ellenkezőjét vallotta. A pátriárka érvelésében azt az ünnepélyes körmenetet hozta fel példaként, amelyet Konstantinápoly lakói tartottak. Körbehordozták Isten Anyja kegyképét, és sikerrel kérték védelmét a szaracénok támadása ellen. Germánusz szerint az égi beavatkozás azt jelentette, hogy Isten jóváhagyta a népi ájtatosságot és a szentkép tiszteletét.

XVI. Benedek kitért a pátriárka mariológiai tanítására. Germánusz egy írását XII. Piusz beillesztette Munificentissimus Deus kezdetű dogmatikai konstitúciójába, amellyel 1950-ben kihirdette Szűz Mária mennybevételének dogmáját. Szent Germánusz csodálatos homíliái Mária templomi bemutatásáról a keresztény egyházak íratlan hagyományának még ma is élő tanúságtétele. Szerzetesek és szerzetesnők nemzedékei, az Istennek szentelt élet intézményeinek tagjai továbbra is a lelkiség értékes kincseire bukkannak a VIII. századi pátriárka szövegeiben.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír