Általános kihallgatás december 3-án

A rossz áradatával, amely az emberi történelemben Ádámmal kezdődött el, Isten a jó áradatát állította szembe, Fia, az új Ádám eljövetelével. Ebből a szemszögből kell megközelíteni az eredeti bűn kérdését is, amely annak a jele, hogy az ember az erőszakot választja a jó helyett. A VI. Pál teremben megtartott általános kihallgatáson a Szentatya arra szólította fel a bank- és hitelintézetek képviselőit, hogy a gazdasági válság idején legyenek szolidárisak a családokkal és a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeivel.

A pápa a Szent Pál jubileumi évben folytatta a Népek Apostolának szentelt katekézisét. Ez alkalommal az Ádám és Krisztus közötti kapcsolatról szólt, amelyről Pál mind a rómaiakhoz, mind a korintusiakhoz írt első levelében olvashatunk.

Amikor Pál felidézi Ádám és általa az egész emberiség bűnbeesését, hangsúlyozza azt a túláradó kegyelmet, amelyet az emberek Krisztusban kaptak. Ádám bűnét tehát mindig csak annak a megigazulásnak a távlatában lehet bemutatni, amelyet az emberiség Krisztusban talált meg. Szent Pál tanítása, amelynek alapján az egyház megfogalmazta az eredeti bűn dogmáját, összefoglalja a korabeli zsidó felfogást a bűn drámájáról, ahogyan azt a Teremtés könyvének első három fejezete tárgyalja. Ez egyrészt elismeri, hogy Ádám bűnének következményeként az egész emberiség szolgaságban él, továbbá rámutat minden ember személyes felelősségére, egyéni bűneivel szemben.

Pál számára tehát a bűn két dimenzióval rendelkezik, mint ahogy ezt a Rómaiakhoz írt levelében olvashatjuk. Egyrészt fennáll az eredeti bűn, amelynek kihatása minden embert érint: „…a bűn egy ember által lépett a világba, s a bűn miatt a halál, és így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek…” Ami pedig az egyéni felelősséget illeti, Pál így ír: „Mindnyájan vétkeztek ugyanis, és nélkülözik Isten dicsőségét.”

Krisztus, a második Ádám megszabadítja az emberiséget a bűn rabszolgaságából és a haláltól. Ezt kapjuk ajándékba a keresztségben, amely által új kapcsolatot teremtünk Istennel, aki bevezet bennünket gyermekei dicsőséges szabadságába. Az új szabadság egyben tevékeny felelősségre kötelez bennünket mindenki iránt, akik még nem élnek Krisztusban. Meg kell velük ismertetni reménységünket, amely nem emberi erőfeszítéseinkből, hanem Isten ingyenes szeretetéből fakad – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.

A Krisztust megelőző nézetek, valamint a későbbi, ateista felfogások lényegében azt állítják, hogy a rossz és a jó olyan öröktől fogva létező erők, amelyekkel szemben az ember tehetetlen. Alapjában véve reménytelen nézetről van szó: ez azt jelentené, hogy a rossz legyőzhetetlen és csak az egyéni érdek számít. Minden haladás ára a rossz áradata lenne. A politika lényegében erre a feltételre épül és látjuk következményeit. Ez a fajta modern gondolkodás végül pusztán szomorúságot és cinizmust idéz elő – mondta katekézisében a pápa.

A különféle erőszakos cselekedetekről érkező hírek nap mint nap azt a tagadhatatlan tényt erősítik meg, hogy a rossz áradata az eredeti bűnnel lépett be a történelembe. Szent Pál azonban azt tanítja, hogy az eredeti bűnnél fontosabb, ami utána történt, és amely azt mutatja, hogy a rossz alá van rendelve a jónak, ami maga Isten.

„Isten személyesen belépett a történelembe. A rossz szüntelenül áradó forrásával szembeállította az abszolút jót. A keresztre feszített és feltámadt új Ádám a rossz áradatával szembe állítja a fény áradatát. Ez mindig jelen van a történelemben: mind a nagy szentekben, mind az egyszerű hívekben. Látjuk, hogy a Krisztusból áradó fény, jelen van, és erősen ragyog” – mondta katekézisében a pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír