
Benedek pápa Hans Urs von Balthasarra utalt, aki mai kor kifejezéseivel fogalmazta meg Maximosz hitvalló nézeteit: az ember, a szabad akarattal kimondott teljes „igenjével” „Isten dicsőségébe” lép, és ezáltal isten-dicsérete „kozmikus liturgiává” szélesedik.
Katekézise végén a Szentatya Maximosz hitvalló erkölcsi magatartását napjainkra alkalmazva kijelentette: Krisztust ma is a maga teljességében kell hirdetnünk, annak lecsökkentése és kompromisszum nélkül. Az ő teljes „igenje” világosan megmutatja, miként kell választ adni az összes többi értékre, mint például a toleranciára, a szabadságra és a párbeszédre. Ám az a tolerancia, mely nem tud különbséget tenni a jó és a rossz között, káoszhoz vezet, és önmagát pusztítja el. Hasonlóképpen a szabadság is, ha nem tiszteli mások szabadságát és ha nem találja meg a másokat megillető szabadság közös mértékét, anarchikussá válik, és szétrombolja a tekintélyt. A párbeszéd pedig, amely nem tudja miről is akar dialógust folytatni, valójában üres fecsegéssé válik. Mindezen nagy és alapvető értékek csak akkor maradhatnak fenn, ha közös vonatkoztatási ponthoz igazodnak, mely egyesíti őket és valódi azonosságot ad nekik.
XVI. Benedek pápa a kihallgatás előtt a Vatikánban megáldotta Orione Szent Lajos szobrát, melyet a Szent Péter-bazilika egyik külső szabad fülkéjébe helyeztek el. Alessandro Romano szobrászművész készítette Carrarai fehér márványból a közel öt és fél méter magas, 25 tonna súlyú szobrot, mely Orione Szent Lajost ábrázolja, amint jobbjával a világnak nyújtja az evangéliumot ezzel a felirattal: „Csak a szeretet menti meg a világot”. 2004. május 16-án avatta szentté II. János Pál pápa Don Orionét, akinek lelki családjából mintegy 2500-an érkeztek a kihallgatásra. A kihallgatás végén Benedek pápa hozzájuk is szólt.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Kép: cpp