Általános kihallgatás május 27-én

Kitekintő – 2009. május 28., csütörtök | 10:32

„A világnak szüksége van józanságra és a szabályok tiszteletben tartására, hogy leküzdje a szegénységet és emberivé tegye a munkát” – mondta a Szentatya.

Növelni kell Krisztus Testének tökéletes egységét és meg kell óvni azoktól az önző erőktől, amelyek elpusztítják a társadalmat, embertelenné teszik a munkát és nem segítik a szegényeket – hangzott XVI. Benedek felhívása a szerda délelőtti általános pápai kihallgatáson, amelyen mintegy 20 ezer zarándok vett részt.

Katekézisét ez alkalommal a Szentatya a bizánci monasztikus élet egyik nagy megújítójáról, a 759-ben született Studita Teodorról tartotta. A képrombolás idején élt egyik legjelentősebb görög ortodox teológus a konstantinápolyi pátriárka, Nicéphore mellett élt. 22 éves korában lépett be a szerzetesek közé. A konstantinápolyi Studion kolostor az ő irányítása alatt vált a keleti egyház lelki központjává. Erőteljesen ellenezte a képrombolást, azt állítva, hogy Krisztus kegyképének szétzúzása annyit jelent, mint visszautasítani megváltó művét. Megértette, hogy az ikonok tiszteletének kérdése a Megtestesülés igazságát érinti.

A monasztikus élet megreformálásával Teodor arra törekedett, hogy minden kolostor legyen jól megszervezett közösség, Krisztus Teste. A szerzetesek nagy szigorúsággal teljesítsék keresztény kötelességeiket. A szerzetesi fogadalomtételt egyfajta új keresztségként értelmezte. Teodor számára a munka szeretete ugyanolyan fontos erény volt, mint az engedelmesség és az alázat. A munka iránti szeretet – philergia – egyfajta mércéje a személyes odaadásnak. Aki buzgón elkötelezi magát az anyagiakban, ugyanolyan komolyan veszi lelki elkötelezettségeit is. Teodor apát nem engedte meg, hogy az ima vagy a szemlélődés ürügyén a szerzetesek kivonják magukat a munka alól. A munka valójában eszköz, hogy megtaláljuk Istent. Leírta a munka egyfajta „liturgiáját”, hangoztatva, hogy a megtermelt gazdagságból segíteni kell a szegényeket. A Studita Szabályzatot, amelyet halála után foglaltak rendszerbe, néhány módosítással elfogadták az Athos-hegyen.

A pápa rámutatott a Studita Szent Teodor kora és a mai kor közötti hasonlóságokra. Ma is számos olyan irányzat van, amely kikezdi a közös hit egységét és egyfajta veszélyes spirituális individualizmus, gőg felé mutat. Meg kell védeni és növelni kell Krisztus Testének tökéletes egységét – mutatott rá a pápa.

A képrombolók által üldöztetést szenvedett Teodor hosszú éveken át sínylődött börtönben, majd száműzetésben. Miközben a kolostorokban általában harminc szerzetes élt, Szent Teodor közösségéhez háromszázan tartoztak. Tanításai közül ma is érvényes, hogy ne függjünk az anyagi javaktól, hanem tanuljuk meg a lemondást, az egyszerűséget, a józanságot. Csak így növekedhet a társadalomban a szolidaritás és így küzdhetjük le a szegénység nagy problémáját. Szerzeteseit megvédte az egoizmus kísértésétől is. Ha mindenki csak saját akaratát követi, nem működhet jól a társadalom szövete. Be kell illeszkednünk a közös szabadságba, meg kell tanulnunk a legalitást, vagyis alá kell vetni magunkat a közjót és a társadalmi életet irányító szabályoknak. Csak így tudjuk megfosztani énünket a gőgtől, attól, hogy a világ közepének érezzük magunkat.

Studita Szent Teodor tanítása tehát ma is rendkívül időszerű, mivel rávilágít a hit egységére, és arra figyelmeztet, hogy ellen kell állni a spirituális individualizmus veszélyének – mondta katekézisében a Szentatya.

Az általános kihallgatáson ezúttal kilenc nyelven köszöntötte a zarándokokat. A plébániai csoportok között üdvözölte a vietnami Van Thuan bíboros emlékét őrző Szent Máté Alapítvány tagjait is, akiket Renato Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke vezetett. A pápa arra szólította fel őket, hogy hirdessék az egyház társadalmi tanítását. Éreztessék az egyház közelségét az anyagi és lelki szegényekkel. XVI. Benedek néhány percig szót váltott Margaret Thatcher volt brit miniszterelnökkel.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: CPP