Általános kihallgatás március 12-én

XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatása során előbb a Szent Péter-bazilikában köszöntötte az olasz iskolások csoportját. Manapság az új nemzedékek nevelése területén az iskoláknak számtalan kihívással kell megküzdeniük – mondta a diákoknak és tanáraiknak a Szentatya.  Az iskolák és a tanárok legfontosabb hivatása, hogy értékálló kulturális, társadalmi, etikai és vallási üzenetet közvetítsenek a fiataloknak. A gyors és mélyreható változások által megjelölt mai korban a Krisztus útján járó fiatalok számára fontos, hogy minél jobban megértsék a hit tanítását és gondot fordítsanak lelki életük ápolására.

Ezt követően a VI. Pál teremben a világ minden részéből érkezett zarándokokkal találkozott a pápa. Itt elmondott katekézisében a Szentatya Boethius és Cassiodorus alakját mutatta be.

A nyugat-római birodalom bukása utáni időszakban élt írók legfőbb törekvése az volt, hogy az új keresztény nemzedékek számára megőrizzék és átadják a görög és római műveltség gazdag örökségét.

Boethius 480-ban született Rómában. Egészen fiatalon közéleti szerepet vállalt, alig 25 éves volt, amikor szenátor lett. Sokrétű tevékenysége nem akadályozta meg abban, hogy alapos filozófiai és vallási tanulmányokat végezzen. A görög filozófia fogalomkörét alkalmazta a keresztény hitre, és ezáltal próbált összhangot teremteni a hellén-római örökség és az evangéliumi üzenet között. Költői munkái közül legismertebb a börtönben írt „De consolatione philosophiae”, a „Filozófia vigasztalása” című műve. Boethiust igazságtalanul azzal vádolták, hogy merényletet készített Theodorik király ellen. A vád valódi hátterében azonban nemzeti és vallási okok álltak, mivel Theodorik ariánus vallású barbár gót vezér volt. Boethiust halára ítélték és 524-ben kivégezték.

Éppen drámai sorsa miatt, személyes tapasztalata tükrében Boethius a mai kor embereihez is szól, főként azokhoz, akik a világ annyi részén megismerik a jogszolgáltatás igazságtalanságát. Minden fogoly, bármely ok miatt kerül börtönbe, megtapasztalja ennek a helyzetnek a súlyosságát, főként, ha eltorzul a kínvallatás borzalmai között. Boethiusnak is el kellett viselnie a kínzást, egyedül politikai, személyes és vallási meggyőződése miatt. Ezért jelképévé vált mindazoknak, akiket bármily korban, bármilyen váddal igazságtalanul bebörtönöztek.

Fogsága idején megtanulta, hogy mekkora a különbség a látszólagos jó és az igazi jó között, és megértette, hogy Isten az igazi jó, amit nem lehet elvenni senkitől. Megtanulta továbbá azt is, hogy a világot nem a végzet kormányozza, hanem a gondviselés, amelynek van arca és amellyel lehet beszélni, mert Õ Isten. Boethiusra az észak-olaszországi Pavia város a liturgiában, mint a hit vértanújára emlékezik.

Boethius kortársa volt a calabriai születésű Marcus Aurelius Cassiodorus. 485-ben született és 95 éves korában hunyt el a Vivarium szerzetben, amelyet ő maga alapított az antik kulturális értékek megőrzésére. A magas társadalmi réteghez tartozó Cassiodorus párját ritkító elkötelezettséggel szentelte életét a politikának és a kultúra ügyének. Rendkívül sokat tett azért, hogy ne vesszen el a római birodalom aranykorának hatalmas kulturális öröksége. Ennek érdekében nagylelkűen együttműködött az Itáliában megtelepedett új népekkel.

A történelmi körülmények miatt nem válthatta valóra legnagyobb álmát, azt, hogy szintézist alkosson Itália római-keresztény hagyománya és a gótika új kultúrája között. Ám ugyanezek a körülmények elvezették arra a felismerése, hogy a monasztikus mozgalom gondviselő szerepet játszhat a keresztény területeken. Meggyőződéssel állította, hogy az antik világ hatalmas kulturális örökségének megőrzését a szerzetesekre kell bízni. E célból alapította meg a Vivariumot, amelyben a szellemi munka nagy becsben részesült, anélkül azonban, hogy ez a legkisebb mértékben csökkentette volna a monasztikus lelkiséget és a szegények iránti szeretetszolgálatot.

Cassiodorus maga is elmélyülten tanulmányozta a filozófiát, a teológiát és az exegézist, nagy becsben tartotta Szent Jeromos és Ágoston műveit. Szent Jeromos nyomán a Vivarium szerzeteseit így buzdította: „A győzelem pálmáját nem csak azok nyerik el, akik vérük kiontásáig harcolnak, vagy szüzességben élnek, hanem azok is, akik diadalt aratnak a test vétkei felett és megőrzik az igaz hitet.”

Katekézise elhangzása után a Szentatya különböző nyelveken köszöntötte az egyes csoportokat, köztük a lengyel és horvát zarándokokat. Végül a pápa latinul szólt a svédországi diákokhoz, arra kérve őket, hogy tanulják tovább a latin nyelvet, amelyen keresztül megízlelhetik a keresztény és a római antik világ értékeit és így hozzájárulnak az emberi és spirituális örökségek gyarapodásához.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Képek: CPP