
A Szentatya szerdán délelőtt a VI. Pál teremben tartotta meg az általános kihallgatást. A pápa Castel Gandolfóból érkezett a Vatikánba, ahol a világ különböző részeiből érkezett zarándokok sokasága fogadta őt. A budapesti hívekhez a Szentatya magyarul szólt, s megköszönte, hogy imádkoznak az egyházért és az ő péteri szolgálatáért. „Szívből viszonzom ezeket és Istennek ajánllak titeket imáimban” – mondta a pápa a magyar zarándokoknak.
Katekézisét a Szentatya franciaországi útja főbb eseményeinek szentelte. 10. lelkipásztori látogatása során a francia fővárost, Párizst és a lourdes-i kegyhelyet kereste fel, ahol Mária 150 évvel ezelőtt jelent meg Szent Bernadettnek.
„Lélekben találkoztam az egész francia néppel és így leróttam tiszteletemet a szeretett francia nemzet előtt, amely nemzetben az egyház már a II. századtól kezdve alapvető civilizáló szerepet játszott. Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené! A pápa Jézusnak ebből a híres mondásából kiindulva magyarázta meg, hogy az egyháznak éppen ebből az alapvető civilizáló szerepéből érlelődött meg a politikai és a vallási szféra szétválasztásának eszméje. A római pénzérmékre a császár arcképét nyomták, és ezek az érmék neki jártak. Ugyanakkor az emberek szívébe bevésődött a Teremtő, életünk egyetlen Urának arca. A valódi laicitás tehát nem jelenti azt, hogy eltekintünk a vallási dimenziótól, hanem elismeri, hogy éppen ez a biztosítéka szabadságunknak.
A Szentatya az általános kihallgatáson elhangzott beszédében felidézte a kulturális élet képviselőivel történt találkozását a bernardinusok párizsi kollégiumában. Kifejtette: az istenkeresés során kifejlődött a monostorokban az igazi műveltség, az igazi kultúra, amely azután a mi kultúránkat is alakította. A quaerere Deum, az Isten felé haladás jelenti ma is minden igazi kultúra alapját.
A párizsi Notre Dame-székesegyházban tartott vesperás során a Szentatya a keresztény hit két nagy kincsére: a Szentlélekre és a keresztre emlékeztetett. Az Invalidusok terén bemutatott szentmisén pedig Pál apostolnak a korintusiakhoz szóló szavai nyomán arra buzdította a francia híveket, hogy keressék az élő Istent, aki az Eucharisztiában jelen lévő Jézusban nyilatkoztatta ki igazi arcát és arra indít mindenkit, hogy úgy szeressék testvéreiket, amint Õ szeretett bennünket.
Végül a Szentatya Lourdes-ban tett látogatására emlékezett. A Pireneusok e kis városát a világosság, az ima, a reménység és a megtérés helyének nevezte. Mária iskolájában, aki a Megfeszített Krisztus első és tökéletes tanítványa volt, a zarándokok megtanulják azt, hogy saját életük keresztjeit Krisztus dicsőséges keresztjének világosságában szemléljék. A kereszt üzenete pedig az, hogy szenvedés nélkül nincs igazi szeretet és fájdalom nélkül nem születik új élet. Ezt az igazságot sok ember éppen Lourdes-ban tanulja meg, mert ez a búcsújáró hely a hit és a reménység iskolája. Az általános kihallgatás során a Szentatya elmondta, hogy mélyen meghatotta őt a csendben, áhítatosan imádkozó emberek sokasága Lourdes-ban. Amikor Mária megjelent itt Szent Bernadettnek, kiváltságos helyet nyitott az emberiségnek, hogy találkozzon a gyógyító isteni szeretettel – mondta végül a pápa szerdán délelőtt az általános audiencia során.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Kép: CPP