Angelo Scola bíboros portréjához

Kitekintő – 2011. július 12., kedd | 9:52

Mint ismeretes, XVI. Benedek pápa Angelo Scola bíborost, velencei pátriárkát Milánó érsekévé nevezte ki, a nyugdíjba vonuló Dionigi Tettamanzi bíboros helyére. A Famiglia Cristiana katolikus hetilap július 10-i számában Alberto Bobbio írt Milánó új főpásztoráról.

Július 28-án a hír meglepte a közvéleményt. Joseph Ratzinger már 40 éve ismeri Angelo Scolát, nagyra becsüli mint teológust és gondolkodót. A cikkíró szerint a Szentatya háromszor konzultált a püspökökkel és bíborosokkal, és minden alkalommal a velencei pátriárka neve merült fel, hogy Tettamanzi bíboros utódaként ő kerüljön a milánói főegyházmegye élére. A meglepetést főként az okozta, hogy a velencei pátriárkát eddig soha nem nevezték ki másik egyházmegyébe, minthogy a pátriárka rangja magasabb, mint egy érseké. Velencéből a pátriárka már csak a pápai székbe lép elő. Ez történt a múlt században X. Pius, XXIII. János és I. János Pál esetében. A milánói szék viszont csak két pápát adott: XI. Piust és VI. Pált.

Valójában XVI. Benedek nem igen alkalmazkodik hagyományokhoz – fogalmaz cikkében Alberto Bobbio. Scola nagyon hasonlít Ratzingerhez, teológiáját és lelkipásztori stílusát tekintve: mindketten élénk tekintettel figyelik, mi történik a pluralista társadalomban; elmondták véleményüket az új laicitásról, a hit és az ész viszonyáról; s mindkettejük számára prioritás, hogy megmagyarázzák, mit mond az evangélium bonyolult helyzetekben.

A cikkíró megjegyzi: a kinevezés előtt sokat írtak arról, vajon Scola miként változtatja meg a dolgokat Milánóban. Összehasonlították Tettamanzi és Scola magatartását: az előbbit konzervativizmus, az utóbbit haladóbb nézetek jellemzik. Bobbio hangsúlyozza: kevéssé ismeri Scolat és az egyházban betöltött igazi szerepét az, aki attól tart, hogy Scola, aki Don Giussani, a Communione e Liberazione mozgalom alapítójának iskolájába járt, mestere konzervativizmusát követi.

Angelo Scola 1941. november 7-én született, szocialista kamionsofőr fiaként. A Pápai Lateráni Egyetem rektora volt, majd Grosseto püspöke és utána velencei pátriárka. Mindig kiegyensúlyozott személynek mutatkozott – jegyezte meg róla egy milánói egyházi személy. Kétségtelen: Milánó, a világ legnagyobb egyházmegyéjének kormányzása senkinek sem könnyű. Scola pátriárka így üdvözölte a milánóiakat: „e szolgálatomat úgy igyekszem teljesíteni, hogy elősegítem a sokféleséget az egységben.”

Scola alapította az Oázis című folyóiratot, amelynek célja az iszlámmal folytatandó kulturális párbeszéd. A következőképpen nyilatkozott egy angol folyóiratnak: az egyház elfogadhatja a muzulmánokat, és megnyithatja a párbeszéd területeit. Észak-Olaszországban az egyház struktúrái a plébániákhoz kötődnek, nagyon sok muzulmán rendszeresen látogatja őket; katolikus és muzulmán gyerekek együtt látogatják az egyházi iskolákat.

Angelo Scola egy másik interjúban kijelentette: az egyház alapvető feladata, amelyet jól megértett a pápa, amikor létrehozta az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát, hogy az emberi létezés minden területén hirdesse Krisztust, és egyszerűsítse a keresztény közösség életét a plébániákon, jobban alkalmazkodva a mai emberekhez.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

(gj)