
Ez a háborús eszköz főleg a civilek közül szedi áldozatait, mivel nagy területen hat, megkülönböztetés nélkül. A repeszek azért különösen veszélyesek, mert a közvetlen sérüléseken túl az emberi testben hirtelen nagy nyomáskülönbséget hoznak létre, ezáltal tovább roncsolják a belső szerveket vagy szöveteket.
„Régóta dokumentálják azokat az eseteket, amelyek során civilek szenvedtek sebesüléseket a konfliktusok után, és ezek száma egyre nő. Ezeknek a fegyvereknek a hatása – amellett, hogy halált és sérüléseket okoznak – még évekig elhúzódik, mivel fel nem robbant töltetek maradnak utánuk.” William Kenney arra kérte a brit kormányt, hogy egyértelműen foglaljon állást a civilek védelmében. „Az erőfeszítéseiket minden vallás követője a békére irányuló törekvésként fogja értékelni” – hangsúlyozta.
Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy az ENSZ humanitárius ügyekért felelős koordinátora, Jan Egeland felszólította a nemzetközi közösséget, hogy azonnali hatállyal hagyjanak fel a fürtösbombák használatával. 2006. november 7. és 17. között száz állam részvételével tartottak konferenciát Genfben azoknak a – konvenciók által szabályozott – fegyvereknek a használatáról, amelyek aránytalanul nagy károkat okoznak, vagy megkülönböztetés nélkül hatnak. Jan Egeland kijelentette: „ha nem hagynak fel a használatukkal, ezek a bombák továbbra is a civilek körében okoznak károkat, megcsonkítva nőket, gyerekekeket és más védtelen embereket.”
SIR/ANSA/www.spreadingourvalues.com/Magyar Kurír
Kép: www.answers.com