Az eucharisztikus lakoma valóban „szent” lakoma, melyben az egyszerű jelek mögött Isten szentsége rejtőzik: O, sacrum convivium in quo Christus sumitur! – „Ó szent vendégség! Krisztust vesszük rajta!” A kenyér, mely megtöretik oltárainkon, s melyet eledelül kapunk e világban járt zarándokutunkon, „panis angelorum”, az angyalok kenyere, melyhez csak az evangéliumi százados alázatával szabad közeledni: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj”
Részlet II. János Pál pápa Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájából