Árpád-házi Szent Margitra emlékeztek Veszprémben

Szent Margit tisztelete kiemelkedő Veszprémben, hiszen a királylány – akit édesapja, a második honalapítóként tisztelt IV. Béla király feleségével, Laszkarisz Máriával a tatár támadás idején engesztelő áldozatul ajánlott fel Istennek az ország sorsának jobbra fordulásáért – a domonkos apácák veszprémi kolostorában nevelkedett, s ott készült fel későbbi szerzetesi fogadalmára. (A kolostor romjai ma is állnak.)

Lelkigyakorlatos beszédeiben Barsi Balázs OFM Szent Margit példája alapján az Istennel való elmélyült, áldozatos, hűséges kapcsolatról, az ember hivatásáról, az önátadásról, a szolgálatról, s az igazi szeretetről, az Isten szeretetéről és az e mellett való kitartásról, helytállásról, tanúskodásról elmélkedett: Margit már gyermekkorában Isten közelségében élt, napjait áthatotta, éltette a Vele való kapcsolat. A mai ember egyik legnagyobb kísértése azonban a felületesség, amely gyakran még a vallásos emberek, a hívek, a papok, a templomi közösségek életét is jellemzi. A mai ember az élet felszínén van, és ha a felszín nem tart kapcsolatot a mélységgel, a gyökerekkel, Istennel – templomban és templomon kívül is, imádságban és tettekben, életformában –, az  ember kiüresedik, a vallásgyakorlás megszokássá, tartalom nélküli virtussá válhat – hangsúlyozta tanításában Barsi Balázs OFM.

Márfi Gyula érsek a vasárnapi búcsúi misén Margit nagyszerű erényét, hazaszeretetét állította a hívek elé példaként: mikor a királylány értelmével már felfogta, mit jelent az, hogy születésekor szülei a haza sorsáért, a tatárok elleni küzdelemben a nemzet megmentéséért ajánlották fel őt Istennek, ezt tudatosította magában, s küldetése mellett haláláig hűségesen kitartott. Bár édesapja politikai megfontolásból háromszor is férjhez akarta adni őt később, a szomszédos államokkal való békét keresve ezzel, Margit kitartott szerzetesi fogadalma mellett. Tudta, hogy felajánlott életáldozata sokkal fontosabb a házasságánál. A hazaszeretet további példáival is kiemelte a főpásztor e nemes erény fontosságát minden ember életében. Napjainkban fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy Európát csakis azzal gazdagíthatjuk, ami magyar örökségünk, ami jellegzetesen a mienk – zárta gondolatait a főpásztor.

Toldi Éva/Magyar Kurír