Átadták a Magyar Örökség Díjakat

A díjakat évente négy alkalommal odaítélő bizottság kitüntetésben részesítette a 100 éve alapított Fővárosi Énekkart; Hetényi Varga Károly kutató tényfeltáró és adatközlő tevékenységét; a Duna Televízió Hazajáró című honismereti magazinműsorának szellemiségét; Lukács János (John Lukacs) történelemszemléletét és történetírói munkásságát; Kaán Károly erdészeti és természetvédő munkásságát; Baross László, „a bánkúti búzák atyja” fajtanemesítő tevékenységét, valamint Venczel József erdélyi társadalomkutató munkásságát.

A díj feladata és célja megnevezni azokat a tevékenységeket, történéseket és embereket, akik a múltban és a jelenben hozzájárulnak a nemzeti önbecsülés erősítéséhez, gazdagításához – mondta megnyitó beszédében Hámori József, a Magyar Örökség díj Bírálóbizottság elnöke. Hozzátette: az elismerés azt a bizonyságot akarja erősíteni, hogy mindannyiunkon múlik a reményteli jövő megvalósítása.

Zelinka Tamás zenepedagógus, zenei szerkesztő szerint a Fővárosi Énekkar 100 éves krónikájának egyik legsikeresebb momentuma az volt, amikor 1934. október 21-én és 22-én Bécsben, illetve Budapesten a Psalmus Hungaricust és Beethoven IX. szimfóniáját Arturo Toscanini vezényelte a kórus közreműködésével a Bécsi Filharmonikusok élén. Toscanini az előadás után – számos pályatársához hasonlóan – a legnagyobb elragadtatással méltatta az énekkart. Az elismerést Noseda Tibor, a kórus jelenlegi és Ugrin Gábor, a Fővárosi Énekkar korábbi karnagya vette át.

A Hetényi Varga Károly kutató, tényfeltáró és adatközlő számára ítélt díj átadása alkalmából Aczél László Zsongor pálos atya azt hangsúlyozta: Hetényi tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük a XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. Nélküle a magyar egyháztörténelem és társadalomtörténet számára e kornak ismerete hiányosabb lenne. Az oklevelet az író özvegye és fiai vették át.

Böjte Csaba ferences szerzetes laudációjában – amelyet Korbuly Péter olvasott fel – kiemelte, hogy a Duna Televízió Televízió Hazajáró című honismereti, turisztikai magazinműsorának stábját jól ismeri, tiszteli és becsüli. Ezek a fiatalok sok-sok kilométer filmet forgattak és utaztak, hogy maradandó gyümölcsöt teremjenek mindazoknak, akik nap mint nap leülnek a televízió képernyője elé, hogy legalább lélekben bebarangolják ezt a csodaszép Kárpát-medencét.

Hozzátette: reméli, hogy ez a díj újabb lendületet ad munkájuknak, hisz még oly sok táj, vidék és érték van a Kárpát-medencében, melyet fel kellene fedezni. A díjat Moys Zoltán író-rendező, forgatókönyvíró, valamint a 12 fős stáb jelenlévő tagjai vették át.

Lukács János (John Lukacs) történész, író több mint 20 könyv szerzője. Fő kutatási területe a XX. század története, ezen belül a II. világháború története. Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált – ismertette Botos Máté történész, régész. Mint mondta: munkásságából az önmaga által is legjelentősebbnek tartott A történelmi tudat című mű emelkedik ki, mint a katolikus történetfilozófia egyik legkitűnőbb megközelítése. A díjat Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke vette át John Lukacs képviseletében.

Kaán László természetvédelmi, erdészeti és gazdaságpolitikai munkássága Klebelsberg Kuno kultúrpolitikai tevékenységéhez mérhető – fogalmazott Keszthelyi István erdőmérnök, hozzátéve: Kaán egész életében arra törekedett, hogy az erdő tartamosságát és az erdőben folytatott szakszerű erdőgazdálkodást előmozdítsa. Az oklevelet és aranyjelvényt Kaán Károly dédunokája és ükunokája, valamint Náhlik András, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja vette át.

Baross Lászlót kortársai nagy munkabírású, kitartó, szigorú, rendszerető, véleménye mellett kiálló embernek ismerték. Szerény ember volt, aki az általa nemesített kukorica- vagy búzafajtákat sem magáról, hanem arról a helyről nevezte el, ahol dolgozott: Bánkútról – ismertette laudációjában Estók János történész. Az elismerést Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, Molnár Dénes, az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa és Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere vette át.

Venczel József a két világháború közötti erdélyi magyar szociológia, társadalom- és művelődéspolitika talán legkiemelkedőbb egyénisége – méltatta az erdélyi társadalomkutató munkásságát Székely András Bertalan művelődésszociológus, kisebbségkutató; hozzátéve: Benkő Samu akadémikus szerint Venczel Józsefben az ottani „magyar művelődés egyik legmarkánsabb, ellentmondásosságában is jelentős életművet kigyöngyöző alkotóját” tisztelhetjük. A díjat Fikker Éva Mária, Venczel József legidősebb lánya és Mihály Géza, a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola igazgatója vette át.

MTI/Magyar Kurír