
Egy alkalommal ezt írtam: „Az imádság teremti meg a papot és a pap az imádság által teremtődik.”
Igen: a papnak mindenekelőtt az imádság emberének kell lennie, akinek meggyőződése, hogy az Istennel való bensőséges találkozásnak szentelt idő mindig a leghasznosabb idő, mert nem csak önmagának, hanem apostoli munkájának is az válik javára.
II. János Pál: Ajándék és titok, 1996
Részlet az „Amint az Atya szeretett engem... – 365 gondolat a papság évére” c. könyvből.
Citta Nuova, 2009
http://editrice.cittanuova.it/notizia.asp