Autópálya-építés és a civil szervezetek – 2006. október 25.

Valaki helyben köhint egyet, erre ország-világ, kelet és nyugat leblokkol, jogilag oda-vissza ragozzák a dolgot, közben a főváros gyakorlatilag már megfulladt a füsttől. Nagy nemzeti és nemzetközi ügyek eldöntését nem volna szabad a civil szféra labirintusába beengedni. Európa közepének nagyvárosát vegye körül gyűrű, és akinek ez zajos, költözzön máshová.

Más oldalról: Annyit megtehetnének a konstruktőrök, hogy ha már nem építhető a pálya máshová, pl. építsenek föléje alagutat, ne legyen olyan lármás. És aki tíz-húsz kilométernyi bezártságot nem bír ki, ne üljön autóba.

Az alagút és a bezártság-érzés miatt megbetegedő autósokat pedig gyógyíttassák azok, akik mérhetetlen pénzeket tesznek zsebre a telekspekuláció révén.

Ahol a demokrácia csődöt mond, jó lenne, ha belépne a határidő hierarchiája.

Sánta János