Aviánói Márk nem volt az iszlám ellen

Vatikán: Ezt nyilatkozta José Saraiva Martins bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa. II. János Pál pápa április 27-én, a Szent Péter téren azért avatja boldoggá Aviánói Márkot, mert hősies mértékben gyakorolta a keresztény erényeket, nem pedig azért, mert egy másik vallás ellen harcolt. A Szentté avatási Kongregáció prefektusa e szavakkal jellemezte a szentség hírében 1699-ben elhunyt kapucinus szerzetest a 30 Giorni olasz folyóiratnak adott interjúban. A bíboros pontról, pontra cáfolta olasz értelmiségiek, parlamenti képviselők ellenvetéseit, akik szerint a katonaszerzetes boldoggá avatása a jelenlegi nemzetközi helyzetben ellenérzést válthat ki. Az az állítás, hogy Aviánói Márk az iszlám világ ellen harcolt, történelmileg megalapozatlan. A boldoggá avatási eljárást és a szertartás időpontjának meghatározását nem befolyásolta az a tény, hogy 1683. szeptember 12-én részt vett Bécs felszabadításáért a török ellen vívott csatában.
Martins bíboros cáfolta azt is, hogy terrorakciókra számítva a Vatikán rendkívüli intézkedéseket kért volna a boldoggá avatási szertartás időpontjára. „Nem mondom azt, hogy ez a félelem teljesen alaptalan lenne, ám az egyház, mint minden más boldog, úgy Aviánói Márk esetében is, az életszentséget ismeri el, amely az erények hősies gyakorlásában valósult meg. Bécs török hódítás alóli felszabadítása természetesen nagy jelentőségű az egész európai történelem számára és a kapucinus szerzetes, mint a török elleni keresztes háború szervezője, ebben döntő szerepet kapott. Mindazonáltal nem saját kezdeményezéséből volt jelen a csatatéren, hanem I. Lipót császár és XI. Ince pápa felhívására” – mondta a bíboros. Hozzátette: a kapucinus barát nem megelőző keresztes hadjáratot vezetett Bécsben, hanem a török hódítók elleni védelmi csatát vívott. Éppen Aviánói Márk volt az, aki a biztos haláltól mentette meg azt a 800 török katonát, akik 1688-ban Belgrádnál – régi magyar nevén Nándorfehérvárnál – szenvedtek vereséget. Korabeli feljegyzések szerint a muzulmánok is igaz embernek ismerték őt.
José Saraiva Martins bíboros egy apró érdekességgel is szolgált. Elképzelhetőnek tartja, hogy Aviánói Márk alakjával hozható összefüggésbe a capuccino és cornetto, az olaszok tipikus reggelije, amely egész Európában elterjedt. A korabeli krónikák szerint a bécsi pékmesterek vették észre, amint az éjszaka leple alatt a várost ostromgyűrűben tartó törökök aknákat raktak le az utcákon. Az ő éberségüknek köszönhető, hogy sikerült elhárítani a veszélyt. Ezért a császártól abban a kiváltságban részesültek, hogy félhold alakú péksüteményt – olaszul cornettót – süthettek. Ezt ették a reggeli tejeskávéval, a capuccinóval, amely Aviánói Márk alakjával és barna kapucinus habitusával hozható összefüggésbe. VR/MK