Az 1848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztek Nagybecskereken és Eleméren

„Egybegyűltünk, hogy emlékezzünk. Emlékezzünk a hősi halált halt aradi vértanúkra. Különösképpen emlékezzünk ma este Lázár Vilmosra, akit akkori plébániatemplomunkban kereszteltek, és akinek egy évvel ezelőtt emléktáblát emelt a hálás utókor nevében, Várady József és neje Czikajló Ágnes” – mondta köszöntőjében Halmai Tibor, a kórus tagja. „Egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy minden év október 5-én a nagybecskereki székesegyházban hangversennyel adózunk Lázár Vilmos és a többi aradi vértanú emlékének.”

A kórus Konrád Emma vezényletével Liszt, Bartók, Mozart, Di Lasso, Somorjai, Fisher műveket adott elő. Közreműködött Ivanica Dijana zongorán és Süveg Tibor hegedűn, valamint felléptek Halmai Tibor és Balázs József szavalók. Az ünnepi műsor keretében a muzslyai Petőfi Sándor MME, a nagybecskereki Petőfi ME és a Módszertani Központ képviselői megkoszorúzták Lázár Vilmos emléktábláját.

Eleméren, a vajdasági magyarság történelmi zarándokhelyén, október 6-án, szentmise keretében emlékeztek meg 1848/49 vértanúiról. A templom szentélye alatt helyezték örök nyugalomra a szabadságharcban kivégzett Kiss Ernő tábornok hamvait. Az ünnepi szentmisét Huzsvár László nagybecskereki megyéspüspök mutatta be, Tietze Jenő apostoli protonotárius, nagybecskereki plébánossal, Bővíz László beodrai plébánossal, Szemerédi Pál nagybecskereki segédlelkésszel, Fehér Roland diakónussal együtt. Jelen volt és a főpásztor szavai után szintén szólt Kiss Nándor nagybecskereki református lelkész. A megemlékezésen Páll Tibor magiszter rendhagyó tartott történelemórát. Ünnepi beszédet mondtak a templom előtti emléktáblánál a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Petróczi Sándor, a délvidéki magyar pártok képviselői, majd megkoszorúzták Kiss Ernő sírját.

„Gyakran látogatnak el év közben is turistacsoportok, diákok Elemérre, akiknek mindig szívesen állunk rendelkezésére” – mondta el Tietze Jenő nagybecskereki plébános, aki az eleméri hívek lelkigondozását is ellátja. „Külön dicséretet érdemel a muzslyai származású Sziveri tanár úr, aki Szenttamáson működik, és minden évben eljön erre a napra egy autóbusz diákkal, akik példásan viselkednek. Már csak történelmi zarándokhely lett Elemér, a hívek ugyanis rohamosan fogynak. 1963-ban, káplánként 30-35 hívőnek mutattam be szentmiseáldozatot, s a szentbeszédet három nyelven mondtam: magyarul, németül és horvátul. Ma már egyetlen német sincsen az egykori nagy részben németajkú hívekből. A szentbeszédek ma már egy vagy két nyelven, ahogy a szükség alkalmasint megkívánja, hangzanak el. A maroknyi hívőközösség javarészt szláv ajkú, néhány magyar család maradt itt mindössze.”

Kovács Szöszill/Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda/Magyar Kurír

Képek: www.templom.hu; www.catholic-zr.org.yu