Az alkotások Szent Mártont idézik

A legendás tours-i püspököt magyarnak is tekinthetjük, hiszen Pannóniában, a mai Szombathelyen (Savariában) látta meg a napvilágot Kr. u. 316-ban vagy 317-ben. Szülei pogányok voltak, édesapja a császári hadsereg tribunusaként tevékenykedett. Az ifjú Márton a család Itáliába költözését követően tizenöt évesen lovas testőrtisztként szolgált.

Társainak már ebben az időben feltűnt tiszta élete és felebaráti szeretete. 334 telén Amiens-ben történt például, hogy tiszti köpenye felét odaadta egy ruhátlan koldusnak. Hamarosan rájött, hogy a katonáskodás nem neki való, s kilépve a hadseregből megkeresztelkedett. 375-ben Marmoutier-ben kolostort alapított, ahol remeteként élt. A közelben fekvő Tours püspökének halála után a hívek egyöntetűen őt akarták utódnak, így meg is kapta a magas egyházi tisztséget.

Munkáját és életvitelét az egyszerűség és az embertársai iránt érzett alázat jellemezte. Erőt öntött mindenkibe. Elhunytát követően szinte azonnal szentként kezdték tisztelni, sírja zarándokhellyé vált. Napjainkban világszerte ezrekre rúg a róla elkeresztelt földrajzi területek, templomok, várak száma. Budapest XII. kerületében a Mártonhegy, a Mártonhegyi út, a Mártonfa, Mártonlak és Mártonvölgy utca, valamint a Bürök utcai kis kápolna elnevezései őrzik emlékét.

A rajzpályázat talán a kalandos és tanulságos életút miatt is megmozgatta a gyerekek fantáziáját. Összesen 71 alkotást küldtek be, amelyekből először a tavalyi Missziós Napok keretében rendeztek tárlatot az Apor Vilmos téri templomban. Az anyag január 17-től egy hónapig a XII. kerületi polgármesteri hivatal első emeleti folyosógalériáját díszíti.

Mitnyan György polgármester a megnyitón a közösség erejéről beszélt. Kifejtette: „Néha úgy érzem, hiányzik az a szövet, ami a magyarokat összeköti. Segíteni kell azokat a közösségeket, amelyek többet akarnak, hiszen ezen apró kövek tehetnek a legtöbbet társadalmunk újraépítésében. Önkormányzatunk ezért a Felső-Krisztinavárosi Plébániáéhoz hasonló ötletekre mindig nyitott marad.” A megnyitót a Felső-Krisztinavárosi Plébánia, valamint a legtöbb rajzzal nevező Németvölgyi Általános Iskola gyermekkórusainak produkciói tették még színesebbé.

Forrás: Hegyvidék

Esztergom–Budapesti Főegyházmegyei Sajtóiroda/Magyar Kurír

Kép: www.est.hu