
Blessant az egykori Társaság az Evangélium Terjesztéséért a Külországokban szerepéről szólva elmondta: a rabszolgák hátára, akiket barbadosi ültetvényeken dolgoztattak, tüzes vassal nyomták a „Társaság” szót.
Hozzátette: amikor 1833-ban felszabadították a rabszolgákat, nem ők kaptak kártérítést, hanem tulajdonosaik. Egy alkalommal az exeteri püspök és három társa mintegy 13 000 font kártérítést kapott 665 rabszolgáért.
Mint mondta: „Közvetlenül felelősek voltunk azért, ami történt. Mivel történelmünk örökösei vagyunk, kimondhatjuk, hogy voltak rabszolgáink, megbélyegeztük őket, ezért gondolom, hogy végig kell gondolnunk történelmünket és bocsánatot kell kérnünk.”
A határozatot Rowan Williams canterburyi érsek és John Sentamu yorki érsek is jóváhagyta. Sentamu így nyilatkozott: „Krisztus teste nem olyan test, amely csak egy adott pillanatban létezik: az egész történelmen keresztül jelen van, ezért osztoznunk kell elődeink szégyenében.”
2000-ben II. János Pál pápa 50 oldalas apológiát írt a Katolikus Egyház rabszolgakereskedelemben játszott szerepéről.
Jövőre számos eseménnyel emlékeznek meg a rabszolgaság intézményét eltörlő törvény megszületésének 200. évfordulójáról.
ICN/Magyar Kurír
Kép: www.fromoldbooks.org www.ultimateafrica.com