Az Angster-orgonagyár nyolcvan éve – kiállítás Pécsett

Az augusztus 18-áig látogatható, reprezentatív kiállítás az 1300 orgonát és 3600 harmóniumot építő Angster József és fiai munkásságát, valamint a kiegyezés után dinamikusan fejlődő helyi zene-, ipar- és egyházművészetet, kézműves mesterséget mutatja be – tájékoztatta szerkesztőségünket Hajdók Judit, a kiállítás kurátora (36 30 415 2380, judit.hajdok[kukac]koh.hu).

A kiállítás helyszíne: Pécs, Király utca 19., Vasváry Ház; nyitva mindennap 11.00–19.00 óráig, augusztusban 18 óráig.

* *  *

Az 1834. július 7-én született jeles magyar orgonaépítő, Angster József asztalosnak tanult, majd felszabadult segédként a céhes ipar gyakorlata szerint tízéves nyugat-európai vándorláson gyarapította mesterségbeli tudását. Utazása során sajátította el a korszak legnagyobb orgonamestereitől a hangszer készítésének kifinomult művészetét. Tanulása befejeztével 1867-ben Pécsre költözött, a városi tanácstól iparengedélyt kért, és néhány évtizeden belül orgonakészítő műhelyét manufaktúrává, majd gyárrá fejlesztette.

Angster József első orgonáját a pécsi izraelita hitközségnek építette 1869-ben. A kész mű a hallgatók és a szakmai zsűri elismerését egyaránt elnyerte, ezután sorra kapta a megrendeléseket. Az első száz orgona húsz év alatt készült el, a következő évtizedre már kétszáz megrendelést kaptak. A századfordulóig jelentős orgonák készültek el a kalocsai, pécsi és győri székesegyházak, a budapesti Kálvin téri, a debreceni Kossuth téri református, a budapesti terézvárosi és a szabadkai templom, valamint a kassai dóm számára.

Angster József később fiával, Emillel folytatta az orgonák készítését, kezdetben még a hagyományos húzószálas rendszerrel, ám a fiatalok nyugat-európai tanulmányútjaikon megismerték az új szerkezetű orgonákat. A XX. század elejétől az ország egyházművészetére, ipartörténetére és orgonaépítészetére máig ható orgonagyárat Angster József fiai, Emil és Oszkár vezették. Évi ötven orgonát és száz-kétszáz harmóniumot állított fel a következő évtizedekben a közel százfős Angster József és Fia orgona- és harmóniumgyár, közöttük a budapesti bazilika és a Zeneakadémia orgonáit is. Kiemelkedő munkájuk a szegedi fogadalmi templom ötmanuálos, 136 regiszteres, grandiózus orgonája. A közel kilencezer sípjával Európa második legnagyobb orgonájának számító orgonát nemzetközi elismerés övezi.

Az ipartörténeti értékeket felmutató, a magyar egyházművészetre, orgonaépítészetre máig ható Angster orgonagyárat 1949-ben államosították. A harmadik generációbéli vezetőket, Angster Imrét (1916-1990) és Józsefet (sz. 1917 – ő még ma is él) elítélték. A nyolc évtizeden át öt férfi tag által vezetett egykori Angster gyár orgonaépítői szaktudása elenyészett, gépparkja megsemmisült, a régi gyárépületet az összeomlás fenyegeti.

Magyar Kurír