Az Apostoli Penitenciária kurzusa a belső fórumról

Vatikán: A katolikus egyház mind történetileg, mind fontosságában első törvényszéke az Apostoli Penitenciária, amely úgy egyházjogi, mint lelki kérdésekben ítélkezhet, illetve tanácsot, útmutatást adhat. Elsődlegesen azon esetekkel foglalkozik, amelyek annyira súlyosak, hogy a bűn alól csak az Apostoli Szentszék oldozhat fel, de emellett hatáskörébe tartoznak még a búcsúk és engedélyezésük, jóváhagyásuk. A Francis Stafford bíboros, penitenciárius vezetésével működő dikasztérium minden évben megrendezi egyhetes, papok, illetve papszentelés előtt álló növendékek számára a belső fórummal kapcsolatos kérdéseket taglaló kurzusát. Az egyházi szóhasználatban belső fórumnak nevezzük a hívek lelki, lelkiismereti fórumát, amelyre egyfelől érvényesek a külső fórum, vagyis az egyház intézményes rendjének, hierarchiájának szabályai, mégis, különös természete miatt – éppen mert a lélek ügyei legtöbbször rejtve vannak – más eljárási módot igényel.
Elsődleges terepe a szentgyónás és a lelkivezetés. A március 21-28. között megtartott egyhetes kurzus keretében a Penitenciária vezetői és munkatársai tartottak előadásokat, amelyekben szó volt az általános bevezetőn – a belső fórumon és gyóntatáson – túl azon esetekről, amelyekre egyszerű pap, de még püspök sem adhat feloldozást, mert súlyosságuk miatt a pápának van fenntartva a feloldozás joga. Ismertették az egyházi büntetéseket, vagyis a cenzúrákat és a jóvátevő büntetéseket, valamint szó esett az egyházi rendek felvételét gátló egyszerű és örökös akadályokról is. Egy külön előadás foglalkozott a búcsúk rendjének kérdésével. Az utolsó napon került sor az erkölcsteológiai szempontok ismertetésére, amely a résztvevők által feltett kérdések megválaszolása útján történt. A kurzus résztvevői március 27-én szombaton kihallgatáson vettek részt az Apostoli Palota Szent Kelemen termében a szentatyánál. Hozzájuk intézett beszédében a pápa emlékeztetett, hogy a gyónás rendjét szabályozó Ordo Poenitentiae már 30 esztendeje lépett életbe, a zsinat utáni megújulás részeként. A gyónás új rendje mind teológiai, mind biblikus szempontból gazdagodást jelentett, a feloldozási ima átalakított szövege pedig a szentség szentháromságos dimenzióját hangsúlyozza. A gyóntatás feladatát a Szentlélek átadásával Jézus bízta az apostolokra. A gyónás nem pusztán a bűnök eltörlése és megbocsátása, hanem valóban lelki feltámadás – mondta a pápa. Magával hozza a bűnöktől való megtisztulást, ugyanakkor lelki megvilágosodást is jelent, hisz a gyóntató tanítása utat mutat a feloldozást kérő hívőnek. Mindezek mellett ez a szentség a Krisztussal való találkozást is jelenti, amely által lehetővé válik a Krisztusban való élet. Természetesen Krisztussal találkozva a hívő eljut az Atyához és a Szentlélekhez is. Beszéde végén a szentatya figyelmeztetett: a gyóntatóknak jóindulattal, bölcsességgel és bátorsággal kell betölteniük szent szolgálatukat, majd hozzátette: azt kívánom nektek, hogy az Úr a kiengesztelődés szavának igaz szolgáivá tegyen benneteket. Ezek után a Szűzanya oltalmába ajánlva a jelenlévőket, apostoli áldását adta rájuk. VR/MK