Az asszony azonban nem birtoka a férfinak, hanem társa. Ezt úgy írja le a Biblia, hogy az emberre Isten álmot bocsátott, és belőle teremtette az asszonyt. Aztán hozzá vezette, és őt is elnevezte a férfi. Az az érdekes tehát, hogy az övé is, meg nem is. Vele van, de nem birtoka.
A jelképek nyelvén, de teljes világossággal beszél a Szentírás arról, hogy a férfi és a nő egyenrangúak, nem tulajdonai egymásnak, hanem egymásra vannak utalva. Ha a férfivilág komolyan venné ezeket a szavakat, akkor többre becsülné a nők világát. Hiszen ketten együtt az élet hordozói.
Amikor Isten teremt, az ember alszik. De amit teremt, azt ránk bízza. Hogy rajtuk keresztül nőjünk fel Isten világához.
Sánta János