Az EBESZ képviselői a szentatyánál

Vatikán: II. János Pál pápa október 10-én pénteken délelőtt fogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének 300 résztvevőjét. A szervezet olasz küldöttségének vezetője, Marcello Pacini által kezdeményezett háromnapos értekezleten a vallásszabadság témájáról tanácskoztak.
Vendégeihez intézett beszédében a szentatya emlékeztetett arra, hogy a helsinki folyamatban résztvevő államok a kezdetektől fogva elismerték a vallásszabadsághoz való jog nemzetközi jellegét, valamint annak jelentőségét az egyes nemzeti közösségek biztonsága és stabilitása szempontjából. Az EBESZ ennek jegyében végezte tevékenységét, hogy minden ember alapvető joga, méltósága megfelelő tiszteletben részesüljön. Bizonyos értelemben a vallásszabadság elismerése átfogó tesztje a többi emberi jog elismerésének is – mondta a pápa. Hozzátette: annak ellenére, hogy ma nagyon sok fiatal nő fel anélkül, hogy tudatában lenne a saját lelki örökségének, a vallás szerepe továbbra is jelentős tényező az állampolgárok széles rétegei számára. Éppen ezért fontos, hogy az állam világi jellegének helyes tiszteletben tartása mellett a közéletben is elismerjék, hogy a hívő emberek pozitív szerepet töltenek be. Ez sok más szempont mellett kielégíti a helyes pluralizmus iránti igényt is, és hozzájárul az igazi demokrácia építéséhez, amely mellett az EBESZ elkötelezte magát.
A szentatya károsnak nevezte azt, ha a társadalom a vallást a magánszférába száműzi. A társadalom és a civil intézmények szegényebbé válnak, ha a törvényalkotás, megsértve a vallásszabadság jogát, a vallási közönyt, a relativizmust és a vallások egy szintre helyezését támogatja és a toleranciára hivatkozva megpróbálja igazolni ezt. Ezzel ellentétben minden ember javát szolgálja azoknak a vallási tradícióknak az elismerése, amelyekben az egyes népek általánosságban önmagukra ismernek.
Végül a pápa arra kérte az EBESZ parlamenti képviselőit, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elismerjék a vallásszabadság fontosságát az intézmények számára is. Az 1989-es bécsi értekezlet záródokumentumának 16. paragrafusát a pápa példaértékűnek nevezte ezen a téren. E dokumentum értelmében a vallásszabadság védelme elriasztja azokat a közösségeket, amelyek a vallást idegen célokra akarják kihasználni. Ugyanakkor leszögezi, hogy a vallás helyes támogatása megfelel a személyek és csoportok törekvéseinek. A vallásszabadság biztosítása az egyik leghatékonyabb eszköz arra, hogy biztonság és stabilitás uralkodjék a népek és nemzetek nagy családján belül a XXI. században is – szögezte le beszéde végén a szentatya. VR/MK