Az egyház a béke szentsége a világ számára

A katolikus egyház bíborosainak véleménye korunk időszerű kérdéseiről
Vatikán: Az olasz televízió első csatornájának Vatikán-szakértő újságírója, Giuseppe de Carli interjút készített 111 bíborossal, akik egy következő konklávén pápaválasztók lesznek. Jelenleg 121 választóképes bíborosa van a katolikus egyháznak. Az eredetileg hanganyagnak szánt interjúk közül a szerző most 23-at írásban is megjelentetett, „Az egyház és a világ, amint azt Wojtyla pápa bíborosai látják” címmel.
Szerepel a kötetben többek között a német Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció prefektusa, a spanyol Julian Herranz, az olasz Renato Martino, Dionigi Tettamanzi és Angelo Scola, a skót Michael Patrick O’Brian, a nigériai Olubunmi Okogie, az indiai Ivan Dias. A bíborosok egykori foglalkozását tekintve rendkívül érdekes kép tárul elénk: vannak közöttük volt szakszervezeti vezetők, ügyvédek, közgazdászok, sőt még konvertiták is, mint pl. a zsidó hitről megtért Jean-Marie Lustiger, párizsi érsek, vagy Julius Riyadi Darmaaatmadja, dzskartai érsek, aki korábban muzulmán volt. A beszélgetésekből kiderül: a bíborosok szeretik az életet, sportolnak, vagy sportoltak, van olyan is közöttük, aki hazája olimpiai röplabda-csapatában játszott. Ma már nem állja meg a helyét az a bíborosokról korábban kialakult kép, hogy távol állnak a valós világtól, hogy hatalmi emberek, mert az interjúk során egyértelművé vált: olyan emberekről van szó, akik teljes mértékben benne élnek a mai korban.
A jelenlegi pápaság prófétai erővel bír a béke számára
Giuseppe de Carli a ZENIT hírügynökségnek elmondta: az első beszélgetést Ratzinger bíborossal készítette, mert azt gondolta, ha ő kötélnek áll, akkor a többiek sem mondanak nemet. A megkérdezett bíborosok gondolatvilágában az első helyet foglalja el a béke kérdése. A pápa által megjelölt irányvonalat 100 százalékban elfogadják. Az egyház a béke szentsége a világ számára. A jelenlegi pápaság pedig egyenesen prófétai erővel bír a béke számára. Amint a világ legnagyobb muzulmán országának, Indonéziának a bíborosa, Darmaatjmadja mondta: rendkívül aggasztónak tartja az iraki háború kitörését a keresztény kisebbség számára. A bíborosok másik nagy gondja az iszlámmal való párbeszéd kérdése. Ezt a témát több bíboros is érintette a beszélgetés során. A velencei pátriarka, Angelo Scola szerint az európai muzulmánokkal kell megkezdeni a párbeszédet, akiknek a száma immár meghaladja a 18 milliót. Végül egy harmadik nagy kérdéscsoport: a hit válsága. Vannak olyan európai egyházak, mint pl. a hollandiai, amely esetében nyugodtan eutanáziáról lehet beszélni. Hollandiában az egyház eltűnőben van. És miközben a protestáns egyházak a pogányság felé tartanak, a katolikus egyházat a protestánssá válás, azaz a széttöredezés fenyegeti. Számos bíboros attól tart: az emberek úgy élnek a világban, hogy tudomást sem vesznek az egyházról. Az interjúkötet szerzője, Giuseppe de Carli megfontolásait azzal zárta, hogy a bíborosok II. János Pál pápa nagyságának monumentumai. VR/MK