Az Egyház egy igazságosabb és testvériesebb munkavilágért

A Katolikus Munkavállalói Mozgalom negyven évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Ausztriában, melyhez a rendszerváltozáskor csatlakoztak a Közép- és Kelet-európai országok. A Katolikus Munkavállalói Mozgalom Közép- és Kelet-európai regionális együttműködési értekezletén 2004. október 16-án Piliscsabán a tanácskozás résztvevői záródokumentumot fogadtak el, melyben a képviselők – Ausztria, Cseh köztársaság, Magyarország, Szlovákia – elhatározták a következőket:
1. A pápai enciklikák és a különböző országok püspöki karainak véleménye és útmutatásai alapján felülvizsgálják a 21. század kezdetére gyökeresen megváltozott helyzetet a Munka Világában, különös tekintettel a katolikus munkavállalók életvitelére és egy igazságosabb és testvériesebb munkavilág létrejöttének elősegítésére vonatkozóan. 2. Rövid- és hosszú-távú akcióprogramot dolgoznak ki a felülvizsgálat eredményeinek megvalósítására. 3. A munkát évi két alkalommal megtartott tanácskozásokon hangolják össze. 4. A munkáról közös kiadványban rendszeresen tájékoztatják az érdeklődőket.
Az értekezleten felszólaló Beer Miklós váci megyés püspök előadásában megállapította: – Azok az erények, melyek a krisztusi gondolkodást és erkölcsi értékrendet képviselik a munka világában, mindig időszerűek. Keresztény az, aki úgy akar élni, ahogy Krisztus élt – mondta. Ez a keresztségben vállalt küldetés. A váci megyés püspök rámutatott: – A keresztény munkavállaló, vállalkozó úgy keresi kenyerét, a mindennapra valót, hogy közben azokra is gondol, akiknek nincs munkájuk, vagy nincs tehetségük a munka elvégzésére. Jelen társadalmunkban az Európai Unió és egyáltalán a globalizációs folyamat belekényszeríti a termelőket a piac kíméletlen szabályai közé – mutatott rá a főpap. Mint mondta: a keresztény munkavállalónak, ha vállalkozó, számot kell vetnie azzal a ténnyel és felelősséggel, hogy minden élethelyzetben keresztény, s ezt mások is tudják róla. Felelőssége kétirányú: Legjobb tudása szerint kell megfelelnie a szakmájában, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítania keresztény testvéreinek is a megélhetésre. E magatartás gyökerei megtalálhatók az apostoli levelekben. Beer Miklós kiemelte: – A keresztény vállalkozó csak akkor lehet igazán hatékony és tanúságtevő erejű, ha közösen képviseli azt a gondolkodási formát, amely képes a mérték szerinti életvitelre. Ezért különös jelentőséggel bír, hogy együtt gondolkodnak a Katolikus Munkavállalói Mozgalom képviselői – mutatott rá a váci püspök.
Lántzky László a katolikus érdekvédő mozgalom elnöke előadásában kijelentette: – Mára, ha nem is szűnt meg, mégis jelentősen csökkent – a szakszervezetek – mint klasszikus érdekvédő rendszerek szerepe és hatalma. Ez azt jelenti: nem elég a keresztény álláspont és cselekvési norma naprakész megjelenítése, vizsgálatainkban a kiindulási alapokat kell felülvizsgálnunk ahhoz, hogy a harmadik évezred hajnalán a keresztény társadalom viszonyulását is megjeleníthessük az érdekvédelemben a munkához és a partnerekhez.
Ha tehát igazságosabb és testvériesebb munkavilágot álmodunk a Katolikus Munkavállalói Mozgalom céljául, két fontos feladatot kell elvégeznünk! Először: meg kell találnunk azt a módot, ahogy a katolikus munkavállalóknak élniük és dolgozniuk kell, hogy mindig maradéktalan produktum kerüljön ki a kezük közül, mert csak így formálhatnak jogot arra, hogy megkapják a munkájukért járó elismerést. Ezáltal példát is mutathatnak a többieknek. Másodszor: az érdekérvényesítés lehetősége mérhetetlenül megnövekszik, ha nem kiscsoportokban tevékenykedünk, mert egyre szélesebb összefogással, egyre nagyobb kényszerítő erőt képviselhetünk. A multinacionális gazdasági tevékenységnek hatalmas ereje van, melyben ha egyedül vagyunk, áldozatává válhatunk, míg ha összefogunk, komoly eredményekre lehetünk képesek. Ezért van különleges jelentősége a Katolikus Munkavállalói Mozgalom regionális értekezletének Közép Európában – emelte ki Lántzky László. MK