Az egyház él Kubában

Az 1788 és 1853 között élt Félix Varela, Isten Szolgája nevét viselő kulturális központ fontos szerepet tölt be a helyi egyház életében – fejtette ki Yosvany Carvajal Sureda, az intézet igazgatója. Számos kulturális rendezvénynek ad otthont, arra törekedve, hogy közelítse egymáshoz az egyházi és kulturális életet. A világi híveknek képzést nyújt, hogy elmélyíthessék ismereteiket az egyházról, főleg a filozófia és a teológia terén. Olyan világi katolikusokat kíván képezni, akik a társadalmi életben is kamatoztatják keresztény ismereteiket. A központ olyan nem katolikusokat is befogad, akik például a keresztény társadalmi tanítást tanulmányozzák.

Kubában jelenleg nem lehet kifejezetten keresztény kultúráról beszélni, annak ellenére, hogy számos megnyilvánulása jelen van a mindennapi életben. A kubai zene például a templomokban született. A kubai kultúra lélekben nagyon közel áll az egyházhoz – fejtette ki Yosvany. Ma számos művész fejezi ki alkotásaiban a keresztény értékeket, például az egyházi zenében, a színművekben, az irodalomban. A kubai plébániákon, főleg Havannában pozitív párbeszéd folyik az egyház és a kultúra között. Számos kulturális rendezvényt, koncerteket, vitaesteket rendeznek a templomokban.

A kubai nép mindig is babonás volt. Isten Szolgája, Félix Varela, az egyik legnagyobb kubai gondolkodó szerint kora társadalmát három nagy csapás sújtotta: a babonaság, a fanatizmus és a vallásosság hiánya. Ez a három rossz ma is jelen van a kubai társadalomban. Ma, a vallási ismeretek hiányában a babona még jobban elterjedt a primitív, természeti vallások révén, mint például a „santería”. Ez az elnevezés Kubában született a szigetre hurcolt afrikai rabszolgák hagyományos vallása és a katolicizmus összefonódásából. Ennek a két vallásnak az ötvöződéséből, ebből a szinkretizmusból született a santería, amely nagyon babonás és primitív hagyomány. Nem vallás, amely az ember növekedését szolgálja etikai értelemben, és nem jelent szociális elkötelezettséget sem. Katolikusnak, kereszténynek lenni azt jelenti, hogy templomba járunk, hogy fontos szociális elkötelezettséggel veszünk részt a társadalmi életben. Azok, akik az afrikai vallást vagy az utóbbi években kialakult vallásokat gyakorolják, nem igénylik ezt a magatartást. Inkább a magánszférában élik meg vallásukat, oldják meg spirituális problémáikat.

Szükség van az evangelizációra, a kultúra, a népi vallásosság evangelizációjára. Az egyháznak közelítenie kell a népi vallásosság világához – mutatott rá nyilatkozatában a kubai keresztény kulturális központ vezetője.

Elmondza: a pápa látogatása alkalom arra, hogy a kubai helyi egyház megmutassa: hite élő, tagjai eleget tesznek evangelizáló küldetésüknek. A pápa azért jön el a szigetországba, hogy a híveket megerősítse hitükben, külonösen ebben a jubileumi évben, amikor a cobrei Szeretet Szűzanya-kegykép megtalálásának 400. évfordulóját ünneplik.

A pápa azzal az üzenettel érkezik, hogy Isten velünk van, segít bennünket, az egyháznak pedig folytatnia kell evangelizáló küldetését – mondta a vatikáni Rádió helyszíni tudósítójának Yosvany Carvajal Sureda, a havannai Félix Varela központ igazgatója.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír