Az egyház és a cigányok: a közösségi lelkiség felé – folytatja munkáját a Cigánypasztorációs Világkongresszus
Hazai – 2003. július 4., péntek | 10:03
Piliscsaba: A konferencia harmadik napján, szerdán délután Juhász Judit, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodájának vezetője A média szerepe a szolidaritás és a tolerancia kultúrájának formálásában –, avagy szólhatunk-e a szeretet nyelvén…? címmel tartott előadást. A téma kapcsán a sajtó és a média különleges felelősségére figyelmeztetett.
Az előadó megállapította: mind a roma társadalomban, mind a többségi médiában egyelőre várat magára a cigánykérdés tárgyilagos megvitatása. „Tudomásul kell vennünk, hogy nagyon kevesen rendelkeznek árnyalt ismeretekkel Magyarország több százezres roma lakosságáról, annál több ítéleteinkben az általánosítás és a klisé. Nem tagadhatjuk, hogy a magyarországi és az egész közép-európai közgondolkodásban a legkevésbé ismert, ámde a legtöbb előítélettel sújtott csoportról van szó. Az előítélet ugyan még nem diszkrimináció, de a hozzá vezető út legenyhébb, szinte ragályos formája a bizalmatlanság” – fogalmazott az MKPK Sajtóirodájának vezetője. Ugyanakkor Juhász Judit fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a média definiálja azokat a kérdéseket, amelyekkel a társadalomnak foglalkoznia kell. A rendszerváltozás sajtójában több pozitív fejlemény is megfigyelhető. A hazai médiának nem kis szerepe van abban, hogy a roma tematika a korábbi évtizedek hallgatása után bekerült a társadalmi párbeszédbe, és a sajtó – fontos kérdésként láttatva azt – kitüntetett figyelemmel kíséri a romákkal kapcsolatos híreket. Kevésbé örvendetes viszont az a jelenség, hogy a jellegzetes médiaábrázolások tematikája egybeesik a magyarországi cigánysággal kapcsolatos többségi sztereotípiákkal. A romák ábrázolása során erőteljes az etnikai címkézés, és gyakran fordul elő, hogy a média nem kérdezi meg az adott ügyben közvetlenül érintetteket.
Az előadó figyelmeztetett: a romák életkörülményeik kilátástalansága miatt joggal érzik magukat a többségi társadalom csapdájában, ezért különösen fontos, hogy mennyire hiteles a róluk kialakított médiakép! Ideológiailag túlterhelt és manipulálásra is alkalmas szituációk sora alakítja nézeteinket a hazai cigányságról, arról a népességről, amely szenved szegénységétől és megosztottságától, s amelynek önmagáról alkotott képe is ellentmondásos, bizonytalan, gyakran végletes. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy tovább növekedhet a cigányság és a többség közötti, már ma is megengedhetetlenül nagy távolság, ha a médiumok többsége akaratlanul is tovább erősíti a romákkal kapcsolatos többségi sztereotípiákat, a többségi intézmények pedig, - beleértve a médiát is – nem tudják eloszlatni a roma közösségekben velük kapcsolatban kialakult bizalmatlanságot.
Juhász Judit arra is kitért, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egri rádió pozitív tapasztalatainak alapján eséllyel pályázik országos műsorszolgáltatási engedélyért az országos Rádió- és Televízió Testületnél. A keresztény értékrend és az evangéliumi tanítások tiszteletén alapuló, preevangelizációs célokat vállaló közműsor-szolgáltató Magyar Katolikus Rádió 2003. december 24-én szeretné megkezdeni adásainak sugárzását a középhullámú frekvencián. Napi huszonnégy órás programjaival a kisebbségeket is hitelesen kívánja képviselni. A szeretet hangján és a szeretet nyelvén szólva akarja bemutatni a cigányság életét is.
Végül az MKPK Sajtóirodájának vezetője így fogalmazott: „Az ember szeretetre, törődésre, odaadásra vágyik. Csak akkor képes igazán elismerni, tiszteletben tartani mások határait, ha megtanulja kijelölni a sajátját. Fel kell fedeznünk magunkban az áldozathozatalra képes, mások sebeit begyógyítani akaró embert, akkor valódi türelemmel és jósággal fordulunk embertársaink felé is. Az újságíró nem viselkedhet rideg technokrataként, a lélektelen médiaszakember képtelen a hiteles ábrázolásra. Márpedig a kisebbségben élők csak a hiteles ábrázolásokból érezhetik meg, hogy az ember szabad akarattal megáldott teremtény és egyben Isten képmása, nem pedig egy gépezet része. A hagyományos erkölcsi világrend szétbomlásának folyamata a cigányságra nézve különösen veszélyes. Minden kommunikációban résztvevő ember számára erkölcsi kötelesség volna tehát, hogy hirdesse: Isten személyes szellemi valóság, és a cigányság életét is ezen a szellemi valóságon, Isten igazságain keresztül láttatva kell az emberek elé tárnunk.” MK