Az egyház és a cigányok: a közösségi lelkiség felé – V. Cigánypasztorációs Világkongresszus

Hazai – 2003. július 1., kedd | 11:38

Piliscsaba: Június 30-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán megkezdődött a cigánypasztorációs konferencia, amelyet a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa rendez, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közreműködésével. Első alkalommal fordul elő, hogy a tanácskozást a Vatikánon kívül tartják. A Szentszék ezzel szeretné elismerni a magyar katolikus egyház e téren végzett tevékenységét. A konferenciára 170 résztvevő érkezett, a világ különböző országaiból, Indiából, Brazíliából, Mexikóból és európai országokból. Huszonöt püspöki kar cigánypasztorációval foglalkozó bizottságának képviselői vannak jelen, papok, szerzetesek és világi segítőik. A július 7-éig tartó tanácskozás elsősorban a cigányok lelkipásztori szolgálatának kérdéseivel foglalkozik, de politikai, jogi és nevelési kérdéseket is tárgyalnak.
A konferencia előtt tartott sajtótájékoztatón Stephen Fumio Hamao és Agostino Marchetto érsek, a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának elnöke és titkára egyaránt hangsúlyozta: a szentatya Tertio millennio ineunte k. enciklikájában figyelmeztet a közösségi lelkület fontosságára, amelyre minden jóakaratú embernek szüksége van. Ez a lelkület segít bennünket annak felismerésében, hogy mindnyájan testvérek vagyunk, egyenlő jogokkal és kötelességekkel. Elhangzott: a világon mintegy 18 millió cigány él, és a tapasztalatok szerint valamilyen módon mindnyájan hívők – általában az adott országban többségben lévő vallási közösséghez tartoznak.
Keresztes Szilárd hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök, az MKPK migrációs felelőse leszögezte: a cigányok vallásos lelkülete nagyon közel áll a bibliai – keresztény – lelkülethez. Ezt kell megismerni ahhoz, hogy közeledhessünk hozzájuk, és segítsük őket az integrációban.
A tájékoztatón elhangzott: tökéletes megoldást a romakérdésben egyetlen országnak sem sikerült kidolgoznia, de mindenütt vannak jó kezdeményezések. A nyugat-és kelet-európai cigányok életformájában annyi a különbség, hogy a kelet-európaiak sokkal szegényebbek, ez pedig még több feszültséghez vezet.
A megnyitó ünnepségen Juliusz Janusz pápai nuncius felolvasta a szentatya köszöntő levelét, amelyben Isten áldását kérte a tanácskozás résztvevőire és munkájára.
Mádl Ferenc köztársasági elnök, a konferencia védnöke szintén levélben köszöntötte a résztvevőket. Utalt rá, hogy mivel a világegyház már évszázadok óta foglalkozik a cigányokkal, gazdag tapasztalatait segítségül kínálhatja fel mindenkinek. Az államfő levelében megemlítette a kiváló magyarországi egyházi kezdeményezéseket.
Kormányzati részről jelen volt a megnyitón Kiss Péter kancelláriaminiszter, valamint Gulyás Kálmán egyházügyi és Teleki László cigányügyi államtitkárok. MK