A szentszéki szóvivő üzenetében rámutat: a tömegkommunikációs eszközökben való jelenlét egyre inkább szükséges, mivel a média jelentős szerepet játszik a társadalom életében, a közvélemény formálásában, különös tekintettel a fiatalokra.
A múlt század pápái egyre gyakrabban visszatértek erre a témára, és a II. Vatikáni Zsinat, amelynek 50. évfordulóját ünnepeljük, a második jóváhagyott dokumentumát, az Inter mirifica kezdetű dekrétumát éppen a tömegtájékoztatás kérdésének szentelte.
Az Egyház tudja, hogy a médiában való tevékeny jelenlét elkötelezettséget kíván, és ez olykor nehéz, de mindenkit bizalomra bátorít: az elhintett mag jó földbe hullhat, és bő termést hozhat. A fejlődés ma a kommunikáció új útjait kínálja fel, amelyeket szüntelenül fel kell fedeznünk és ki kell próbálnunk. Jelen kell lennünk a fiatal nemzedékek által használt digitális világban. Ez rendkívül fontos az új evangelizáció szempontjából – írja üzenetében Federico Lombardi.
A katolikusok két, egymást kiegészítő módon legyenek jelen a tömegkommunikációban: egyrészt legyenek jelen a nem egyházi médiában, tanúságot téve életükkel és professzionális szakképzettségükkel. Akkor is legyenek hűségesek a keresztény tanításhoz, amikor nem kifejezetten vallási témákkal foglalkoznak műsoraikban, tudósításaikban. Egyszerű, kifejező és konkrét nyelvezetet használjanak, amely hozzásegíti az olvasókat és hallgatókat ahhoz, hogy megérezzék a hit jelentőségét és szépségét – emeli ki a szentszéki szóvivő.
Majd így folytatta: a katolikusok jelenlétének másik formája az egyházi médiát érinti. Ezek, bár általában véve csak a hívőket szólítják meg, lehetővé teszik, hogy a kommunikációs munkatársak elmélyítsék az Egyház hitére és életére vonatkozó kérdéseket, amelyeket a nem katolikus média csak felületesen kezel.
„Kommunikáció a párbeszédért, kommunikáció a szeretetközösségért!” (Comunicazione per la comunione!) – Lombardi e mottóban foglalta össze életének és az Egyházat szolgáló kommunikációs tevékenységének lényegét.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír