Az egyház a számok tükrében II.

Vatikán: Amint arról már beszámoltunk, az elmúlt hét végén mutatták be a Vatikánban az új egyházi statisztikai évkönyvet, melynek a megkeresztelt hívekre, a püspökökre és papokra vonatkozó adatait közöltük is. Ma folytatjuk a kötet bemutatását.
A papságot illetően a katolikus papok 51 és fél százaléka Európában tevékenykedik, bár a hívek részaránya az öreg kontinensen csak 35,1 százalék. Amerikában viszont, ahol a világ katolikus hívőinek 48 és fél százaléka él, az összpapságnak mindössze 30 százalékára számíthatnak a hívek. Ázsiában és Afrikában nagyjából kiegyenlített a helyzet: Ázsiában a 10,8 százalékos hívő részarányra 8,35 százalék papság jut, míg a fekete kontinensen 6,7 és 7,24 a papság és hívek részaránya. A tendencia azonban nagy eltéréseket mutat. Európában a statisztikai évkönyv által vizsgált elmúlt 22 évben – vagyis II. János Pál pápa szolgálata alatt – közel azonos mértékben, jelentősen csökkent az egyházmegyés és szerzetespapok száma, 16,6, illetve 16,9 százalékkal. Amerika egészét tekintve az egyházmegyés papok száma 13,7 százalékkal nőtt, míg a szerzetespapok száma 15,6 százalékkal csökkent. Afrikában a papi létszám gyarapodása 208 százalékos, tehát nagyobb a kétszeresnél a növekedés, míg a szerzetespapság 20,6 százalékkal visszaesett. Ázsiában egyértelműen pozitív a változás, 85,5 és 29 százalékos a növekedés aránya a világi és szerzetespapság tekintetében.
Az állandó diakónusok – egyházmegyei, illetve szerzetesi státusban – örvendetes és gyors gyarapodást mutatnak a vizsgált 22 éves periódusban. Számuk 5562-ről 27824-re nőtt, vagyis ötször több állandó diakónus áll Isten népe szolgálatában. Említést érdemel az amerikai kontinens, amely egyedül otthont és szolgálatot ad az összes diakónus háromnegyed részének.
A fogadalmas szerzetestestvér hivatás válságát tükrözi számuk 27,37 százalékos visszaesése 75 802 lélekről 55 057 főre. A legnagyobb csökkenés is Európában volt, szemben Afrikával, ahol a testvérek száma 38,3 százalékkal gyarapodott.
A fogadalmas szerzetesnővérek az egyház legnagyobb lelki erőforrásai. 1978-ban közel egymillió nővér szolgált az egyházban az imádság, a nevelés és a karitász világában. Számuk 990 768-ról 801 185-re csökkent, 19,3 százalékos negatív tendenciával. Az európai és amerikai hanyatlás mellett Ázsia és Afrika pozitív példát mutat, ezeken a földrészeken a szerzetes-nővér hivatások száma közel 50-50 százalékkal nőtt.
A lelkipásztori kisegítők adatait az egyházi statisztikai évkönyv tízéves távlatban értékeli, 1990-2000. között, mégpedig három kategóriát vizsgálva: a világi intézmények 31 419 főt számláló tagjai ezen időszakban 800 lélekkel lettek kevesebben, de a laikus misszionáriusok 2765 főről ugrásszerűen 126 365-e nőttek. A katekéták száma 1 millió 800 ezerről 2 millió 641 ezerre növekedett.
Az évkönyv utolsó és nagyon reménykeltő adatsora a kispapjelöltekre vonatkozik. Itt a 22 év alatti változás minden földrészen növekedést mutat, világviszonylatban 73 százalékos átlagban, mivel a kispapok száma 63 382-ről 110 583 főre emelkedett. Afrikában közel négyszeresre, Ázsiában több mint kétszeresére nőtt a hivatások száma, míg Afrikában 65, Európában pedig 12,38 százalékos a növekedés. Abszolút értékét tekintve a legtöbb papjelölt Európában található, számuk 2000-ben 26 879 volt, az összes kispap 35 százaléka. A papok és papjelöltek arányát illetően 15-ről közel 28-ra nőtt a 100 papra eső kispapok száma, mely változás csaknem kétszeres ígéretes gyarapodást jelent az eljövendő évtizedekre. VR/MK