Az Egyház szerepe a diaszpórában – Felkészítő előadást tartottak a külföldre induló ösztöndíjasoknak

Hazai – 2018. augusztus 29., szerda | 11:00

Augusztus 21-én Budapesten, a Református Püspöki Hivatal dísztermében gyűltek össze a külföldön élő magyar közösségekhez induló ösztöndíjasok. A felkészítő programon Cserháti Ferenc püspök megbízásából Gyöngy Ádám beszélt a Magyar Katolikus Egyháznak a diaszpórákban betöltött szerepéről.

Közel kétszáz ösztöndíjas indul útnak idén is a világ országaiban élő magyarokhoz, hogy tevékenyen bekapcsolódjanak a diaszpórában élő magyar közösségek életébe. Idén először tizenkilenc úgynevezett „egyházi ösztöndíjas” is kiválasztásra került, akik célzottan a lelkipásztorok, illetve az egyházi, vallási tevékenységhez kötődő intézmények által végzett munkát fogják majd segíteni. Ugyanakkor minden ösztöndíjas bekapcsolódik a diaszpórában lévő közösségek vallási, kulturális tevékenységébe.

A 2018/2019. évi Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor Program oktatási programszakaszában előadásokat tartottak Budapesten, a Református Püspöki Hivatal dísztermében – tájékoztatta szerkesztőségünket Gyöngy Ádám, az MKPK Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálat munkatársa.

Az egyházi blokkban három előadó szerepelt: Gér András zsinati tanácsos a Református Egyház, Cselovszkyné Tarr Klára osztályvezető az Evangélikus Egyház, Gyöngy Ádám pedig – Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök megbízásából – a Katolikus Egyház részéről, annak képviseletében.

Gyöngy Ádám előadásának témája ez volt: A Magyar Katolikus Egyház szerepe a diaszpórában. A prezentációval szemléltetett előadásban kitért többek között a külföldi magyar katolikusok helyzetére, a diaszpórában szolgálatot teljesítő lelkipásztorok munkáira, valamint a jövőbeni kilátásokra.

Elhangzott, a külföldi magyarok kezdettől fogva megszervezték a hétvégi magyar iskolákat vagy vasárnapi iskolákat, de sokfelé cserkészházakat építettek és cserkészparkokat is vásároltak, magyar egyesületeket és szervezeteket hoztak létre: oltáregyleteket, bibliaköröket, tánccsoportokat...

Külföldön irányadó az adott helyi ordinárius, tiszteletben tartják a helyi szokásokat és illetékességet. Ennek értelmében a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat a Katolikus Egyház általános törvényeinek, útmutatásainak és részleges előírásainak megfelelően működik: az Egyházi Törvénykönyv (CIC), a vatikáni instrukciók, illetve a helyi egyházak, egyházmegyék partikuláris rendelkezései szerint – mutatott rá Gyöngy Ádám. – A külföldi magyarok lelki gondozása mindig a helyi püspök feladata. A külföldi magyarok püspökének a feladata pedig az, hogy a helyi püspököket támogassa feladatuk teljesítésében. Ennek érdekében a Szentatya püspököket is adott a külföldi magyaroknak: 1945-től 2006-ig Mindszenty József bíboros, Irányi László és Miklósházy Attila püspökök személyében. 2007 óta állandó jelleggel Cserháti Ferenc mint esztergom-budapesti segédpüspök látja el a külföldi magyar lelkipásztori szolgálat koordinálását.

A szolgálatvégzésről szólva az előadó 2016-os adatokat idézett: világszerte, négy kontinensen, 16 országban összesen mintegy 130–140 ezer egyházilag regisztrált magyar katolikus körében alig több mint 100 lelkipásztor (papok, diakónusok, imavezetők) végez szolgálatot, közülük vannak, akik elsődlegesen külföldi magyar lelkipásztori szolgálatot végeznek, és vannak, akik időnként besegítenek (más nemzet tagjaként állandó vagy időszakos jelleggel).

A lelkipásztori munka kapcsán elhangzott, annak legnagyobb részét a szentségi pasztoráció teszi ki, emellett kiemelten fontos a jubileumi évek, nemzeti ünnepek és zarándoklatok szervezése és lebonyolítása, magyar szentjeink emléknapjainak megünneplése. 

A közösségek megtartása mindennapos küzdelmet igényel és nagy áldozatokat követel. Hazánk, Románia, Szlovákia és Szlovénia Európai Unióhoz való csatlakozása magával hozta a külföldi magyarok létszámának emelkedését, a közösségek összetételének állandó változását, átalakulását, az elvándorló és úton lévő magyarok nagyobb mobilitását és fluktuációját Európában, de helyenként más kontinenseken is. Azóta jelentős átalakulásokat tapasztalunk: változik a közösségek összetétele. Az emigránsok, menekültek, száműzöttek helyét átveszik a munkát keresők, tanulók, a külföldön szerencsét próbáló és letelepedő honfitársak, hazánk és az egész Kárpát-medence területéről, akiknek tapasztalatuk és nemzeti, vallási identitásuk eltér az egykori elődöktől. Ám őket is meg kell tudni szólítani és vonzani a magyar közösségekhez – hangsúlyozta előadásában Gyöngy Ádám.

Változik ugyanakkor a papság összetétele is: az idős lelkipásztorok helyére, ha lehetőség van, újak érkeznek, új kilátásokkal és elképzelésekkel, ezek koordinálásához pedig magas fokú empátia és mediációs készség kívánkozik. Óriási a paphiány, de a hívek is fogynak, egyre jobban asszimilálódnak. Jelentős a fiatalok elvándorlása a korábban kialakult magyar központokból, így beolvadásuk is felgyorsult az adott külföldi népességbe – hallhatták az előadásban a külföldi misszióba induló ösztöndíjasok.

Fotó: Gér András; Gyöngy-Pethő Krisztina

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria