Az egyháznak prófétai küldetése van a bűnözők felé

XVI. Benedek 2007. március 18-án már felkereste a fiatalkorúak Rómában található javítóintézetét, ahol szentmisét mutatott be.

Ahol fogoly van, ott Krisztus is jelen van – e szavakkal fordult a Szentatya a római börtön rabjaihoz. Az egyház felismeri prófétai küldetését olyan személyek láttán, akik törvénybe ütköző cselekedetet hajtottak végre, és akiknek szükségük van a kiengesztelődésre, az igazságosságra és a békére. A bebörtönzöttek megérdemlik, hogy tisztelettel és méltósággal kezeljék őket. Máté evangélista végső ítéletről szóló szavai (Mt. 25,31–46) – „Börtönben voltam és ti meglátogattatok” – jól kifejezik a pápalátogatás értelmét.

„Ahol éhezők, idegenek, betegek és bebörtönzöttek vannak, ott van Krisztus is, aki várja látogatásunkat és segítségünket. Ez az alapvető ok, ami miatt örömmel vagyok itt, hogy együtt imádkozzak, beszélgessek veletek és meghallgassalak benneteket” – hangsúlyozta a pápa a foglyoknak. Hozzátette: Isten szeretete nem ismer határokat. Isten végtelen szeretettel szereti a börtönben levőket is, akik mindig Isten fiai maradnak. Isten Fia, az Úr Jézus is megtapasztalta a börtönélményt, bíróság ítélte el és halálbüntetést szenvedett. A Szentatya emlékeztetett, hogy sürgősen vissza kell állítani az igazságosságot, újra kell nevelni a bűnösöket és el kell kerülni az igazságszolgáltatás hibáit illetve a törvény nem alkalmazásának számos esetét.

Az emberi és az isteni igazságszolgáltatás eltérő dolgok. Az emberek nem képesek alkalmazni az isteni igazságszolgáltatást, de fontos, hogy figyelmet fordítsanak rá, és igyekezzenek befogadni azt a lelkületet, amely azt áthatja. Ez ugyanis felvilágosítja az emberi igazságszolgáltatást is elkerülve, hogy az elítélt egyben kirekesztetté is váljon. Mindig figyelembe kell venni a törvény igazi szellemét. A törvény beteljesedése a szeretet. Annál igazságosabbak vagyunk, minél inkább az Isten és testvéreink iránti szeretet hat át bennünket – mutatott rá XVI. Benedek.

A pápa utalt a börtönök túlzsúfoltságára és lepusztult állapotára, amelyek még keservesebbé teszik az ítélet letöltését. Annak a reményének adott hangot, hogy a karácsony felgyújtja majd a szívekben a reményt és a szeretetet. A betlehemi gyermek boldog lesz, amikor látja, hogy minden ember megújult szívvel visszatér Istenhez. Kérjük csendben és imában, hogy szabadítson meg bennünket a bűn, a felületesség és a büszkeség börtönétől. Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy kilépjen e belső börtönből és valóban megszabaduljon a gonoszságtól, a szorongástól és a haláltól – hangsúlyozta a Szentatya.

XVI. Benedek a Rebibbia római fegyházban tett látogatása során válaszolt a rabok kérdéseire. Egyikük kiemelte, hogy túl keveset beszélnek az elítéltekről, és túl gyakran olyan hangnemben, mintha el akarnák őket távolítani a társadalomból. Emiatt úgy érzik, mintha nem is lennének emberek. Erre válaszolva a pápa hangsúlyozta: sokan kíméletlenül beszélnek rólunk, a pápáról is, ellene is, és mégis tovább kell lépnünk. „Mindenkit arra kell ösztönözni, hogy ismerje meg szenvedéseiteket. Mindenki megtévedhet, de Isten azt szeretné, hogy mindenki elérkezzen Őhozzá. Nekünk pedig együtt kell működnünk a testvériség szellemében. Az Úr segít majd nektek, mi pedig mellettetek állunk” – fogalmazott a Szentatya a hozzáintézett kérdésre válaszolva börtönlátogatása során.

Boldog II. János Pál tizenkét alkalommal keresett fel olasz büntetés-végrehajtási intézeteket. 1983. december 27-én a Rebibbia börtönben merénylőjét, a török terroristát kereste fel, hogy személyesen is biztosítsa: megbocsátotta tettét.

XVI. Benedek pápa Africae Munus kezdetű, szinódus utáni buzdításában külön foglalkozott a földrész börtönviszonyaival. A bűnözés növekedése aggodalommal tölt el minden politikai felelőst. Ezért szükség van olyan börtönökre, amelyek helyreállítják az igazságosságot, és a helyes útra terelik az elítélteket. Ki kell küszöbölni az igazságszolgáltatási tévedéseket, fel kell hagyni a rossz bánásmóddal, és alkalmazni kell a törvényeket, kiküszöbölve az emberi jogok megsértését. Az afrikai egyház elismeri, hogy eleget kell tennie prófétai küldetésének a bűntények elkövetői körében, akiknek szükségük van a kiengesztelődésre, az igazságosságra és a békére.

A foglyokkal, annak ellenére, hogy bűntényeket követtek el, tisztelettel kell bánni, elismerve emberi méltóságukat – szerepel XVI. Benedek tanításában. Az egyház mind anyagi, mind spirituális téren szolgálni kívánja a foglyok érdekeit. Olyan valós szolgálat ez, amelyet az egyház a társadalomnak kínál fel, és amelyet az államnak elő kell segítenie a közjó érdekében. A pápa buzdításában arra kéri a szinódus tagjaival a társadalmi felelősöket, hogy mindent tegyenek meg a halálbüntetés megszüntetéséért; munkálkodjanak a büntetési rendszer reformján, hogy minden fogoly emberi méltóságát tiszteletben tartsák.

Sandro Spriano 1991 óta látja el lelkészi szolgálatát a római büntetés-végrehajtási intézetben, amely tizennégy börtönt foglal magába. A Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta: a börtönlelkész éppen úgy végzi tevékenységét, mint egy plébános. A szentmiséken kívül heti katekézist, imaórákat tart, Pio atya-imacsoportokat vezet és számos magánbeszélgetést folytat a rabokkal. Mintegy harminc pap és Rómában tanuló szeminarista nyújt önkéntes segítséget munkájához. Az 1700 fogoly mintegy 30 százaléka vesz részt az ünnepi szentmiséken.

A börtönélet nehézségeiről szólva Spriano atya elmondta, hogy a börtönlelkész állandó sürgősségi helyzetben találja magát. A rabok 80 százaléka nagy szegénységben, nyomorban él. „Szüntelenül hívnak bennünket egyik helyről a másikra: van úgy, hogy fogkrém hiányzik, máskor azért, mert valaki öngyilkosságra készül. Ez a különbség egy plébániához viszonyítva. Ám gazdagító élmény, hogy nem iratokkal, hanem emberekkel foglalkozom, akiknek nincs semmi vesztenivalójuk”.

A pápa látogatása a foglyok számára rendkívüli jelentőségű. Amikor az állami intézmények gyakorlatilag magukra hagyják a börtönlakókat, mert nincsenek megfelelő anyagi források támogatásukhoz, akkor az egyház – legfőbb tekintélye, a pápa személyében – megmutatja, hogy „mi itt vagyunk veletek” – mondta a Vatikáni Rádiónak adott interjújában a római börtönlelkész.

Az ifjúsági világtalálkozók keresztjét zarándokútja során több olasz büntetés-végrehajtási intézetbe is elvitték. A foglyok mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. A börtön alkalmat adhat arra, hogy felébressze a hitet, a szent dolgok iránti szükségletet, mivel az élet értelmét kereső kérdésekre a hit ad olyan választ, amely megnyitja a szíveket és vigaszt nyújt – tette hozzá Spriano atya, a római Rebbibia börtön lelkésze.

Az olasz minisztertanács pénteken fogadta el az ún. „börtön-kiüresítő” csomagot, amelyet az igazságügyi miniszter, Paola Severino ismertetett. Eszerint 3300 fogoly a büntetés utolsó 18 hónapját házi őrizetben töltheti le. Négy évig terjedő büntetés esetén szintén lehetőség nyílik a házi őrizet alternatívájának választására. A rendelkezés fokozatosan megszünteti az olasz börtönök túlzsúfoltságát, amely mintegy 25 ezer fogolytöbbletet jelent. Az új intézkedéseket XVI. Benedek pápa történelmi börtönlátogatása előtt két nappal hozta meg az olasz kormány.

Paola Severino pecsétőr, igazságügyi miniszter, aki részt vett a pápa fogadásán a Rebbibia börtönben, a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában örömmel állapította meg, hogy az állami és egyházi intézmények intenzíven foglalkoznak az emberi jogok védelmével a börtönöket illetően is.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!