Az egyiptomi elnök Tawadrosz pátriárkánál

Az Al-Ahram című egyiptomi napilap rendkívülinek nevezte a találkozót, hiszen – mint írja – „a korábbi elnökök vagy telefonon adták át a kopt vezetőnek karácsonyi üdvözletüket, vagy egy képviselőt küldtek maguk helyett”. Adli Manszúr ideiglenes elnök azonban személyesen tett látogatást Tawadrosz pápánál a kopt ortodox patriarkátus székhelyén: a kairói Szent Márk-katedrálisban.

Az Associated Press által „szimbolikus jelentőségűnek” nevezett elnöki látogatásra január 5-én, az ortodox karácsony előtt két nappal került sor. Adli Manszúr azt hangsúlyozta Tawadrosz pátriárkának, hogy „a muzulmánok és a koptok közötti egységnek továbbra is a két vallás közötti szoros kapcsolatról kell tanúskodnia”.

„Ez a látogatás az egyiptomi állam megbecsülését fejezi ki keresztény polgárai felé, akik muzulmán testvéreikkel együtt sokat tettek a nemzet dicsőségéért” – jelentette ki az elnök szóvivője, Ehab Badawi. A szóvivő ezt minden bizonnyal utalásnak szánta a 2013. június 30-i tüntetésekre, melyek megdöntötték a Muzulmán Testvériséghez tartozó Mohamed Murszi elnök hatalmát.

Az elnök és a kopt pápa találkozója azért is rendkívüli, mert olyan pillanatban került rá sor, amikor Egyiptomban éles feszültségek uralkodnak, melyek a vallásokat is érintik. A Muzulmán Testvériség tagjai napi szinten tüntetnek az elnökváltás ellen, amit ők puccsnak ítélnek. A Testvériség célpontja egyfelől a hadsereg, mely Adli Manszúrt hatalomra segítette, másfelől pedig a mérsékelt iszlámot képviselő Al-Azhar egyetem, illetve a keresztények, akiket a Testvériség a hadsereg „cinkosainak” tart. Az Al-Azhar főimámja és Tawadrosz pápa valóban jelen volt, amikor a hadsereg július 3-án menesztette Murszi elnököt.

2013 nyarán, a Muzulmán Testvériség tüntetése elleni véres megtorlást követően, melyben augusztus 14-én Kairóban közel hatszáz ember vesztette életét, a tüntetők számos gyógyszertárat, kolostort, templomot, üzletet és magánházat raboltak ki, illetve gyújtottak fel szerte az országban. Sok keresztény tart azóta is további megtorlásoktól.

Az egyiptomi keresztények – a többi vallási kisebbséghez: síitákhoz, baháikhoz hasonlóan – a mindennapi élet több területén is negatív megkülönböztetésben részesülnek, elsősorban az állami tisztségek betöltése és a templomépítések terén. A leendő alkotmány, melynek elfogadásáról a január 14-15-én rendezendő népszavazás dönt majd, tartalmaz előrelépéseket az alapjogokat illetően (többek között „teljes körű vallásszabadságot” biztosít), egyidejűleg fenntartja azonban, hogy a törvénykezés alapját a saría előírásai képezik.

Magyar Kurír
(já)